Antal Dániel blogja

Egyszerű összefüggés a Many Eyeson: a korrupció elszegényít. A függőleges tengelyen az egyes országokban érzett korrupció szintje - minél magasabban vagyunk a tengelyen, annál kisebb. A vízszintes tengelyen az adott ország bruttó nemzeti terméke egy főre vetítve, vagyis az egy főre jutó jövedelem. A pontok az egy főre eső jövedelem mértékével arányosan nőnek is. Ahol kisebb a korrupció, vagyis magasabb a morális mérce, magasabb az egy főre jutó jövedelem is.
Lehet, hogy a gazdagok nem engedhetik meg, hogy korruptak legyenek? Szerintem valószínűbb magyarázat, hogy a korrupció elszegényít, mert a jobb, értelmesebb, szorgalmasabb hátrányba kerül.

Az Economist Intelligence Unit egy buddhista milliárdos felkérésére elkészítette az egyes országok békességének rangsorolását. A pontszámok azt tükrözik, hogy az adott ország táradalma mennyire él békében önmagával és a világgal - békésen gyakorolják-e a hatalmat, mennyien vannak fegyverben, hányszor fordulnak a polgárok egymás ellen, és így tovább. A versenyképesség, a jólét és a boldogság viszonyában további elemzés később lesz, most szokás szerint egy pillanat alatt érdemes elhelyeznünk magunkat a világranglistán. A legbékésebb ország Norvégia (pontszáma: 1,357) a legbékétlenebb Irak (pontszáma: 3,437), Magyarország a 121 besorolt ország közül a 18. helyen áll. Ugyanez térképen. További linkek: Boldogság és anyagi jólét, hol tartanak lépést a világgazdasággal, hol érzik jól magukat a Földlakók és hol nem korruptak?

További elemzési lehetőség: Many Eyes. Frissítés: a legstabilabb és leggyengébb államok.

Bár minden olvasó egyformán fontos, tagadhatatlanul különös büszkeséggel töltött el, hogy blogomra hivatkozva egy tudós ember további fontos vizsgálódásokat indított az anyagi jólét és a boldogság dolgában. VIII. Nagyapó blogjában a GDP és a boldogság közötti ok-okozati viszonyban nem magyarázható, de mély kapcsolatot elemzi . Ha valaki nem csak azt akarja tudni, hogy hol jó élni, de szeretné megérteni azt is, hogy miért, kapcsolódjon be Nagyapó vizsgálódásaiba.

A termékenységre a fentebb leírt módon súlyozott boldogság-mutató viszont továbbra is erősen hat. A hatás 99,76%-on szignifikáns, a legjobb modell magyarázó erejét a változó szerepeltetése 28-ról 46 százalékra növeli. Ebben modellben a GDP-nek a másodfokú polinomja szerepel. Csupán a GDP-kontroll hatásának szemléltetéseként: ha kivonjuk a polinom értékét, az - igen esetlegesen! - súlyozott boldogságot az y tengelyen szerepeltetve a reziduumokra a [fenti] impozáns ábrát kapjuk.

A Magyar Vasúti Hivatal 2007. évi első negyedéves jelentése szerint az első negyedévben gyors ütemben növekedett a vasúti áruszállítási piac. A vasúti áruszállításban folytatódott a nemzetközi fuvarok javára az átrendeződés, az egyre jelentéktelenebb belföldi relációkban tovább csökkent a szállítási teljesítmény. Májusban egy új vasúti társaság szerzett áruszállítási engedélyt. Az országos jelentőségű vasutak személyszállítási teljesítménye a magasabb vonatkínálat ellenére lényegében stagnált, hasonlóan a 0,5 százalékos növekedést felmutató budapesti elővárosi HÉV-hez. A térségi engedélyesek száma 2007. I. negyedévében hat, II. negyedévében hét volt. Az MVH az első negyedévben indított piacfelügyeleti eljárásaiban megállapította, hogy az összes társaság üzemi menetrendjét nem megfelelően állítják össze és közlekedtetetik le, illetve a pályahálózat-hozzáférés díjszabása nem törvényes.

Sajtóanyagok:
A Magyar Vasúti Hivatal 2007. évi I. negyedéves jelentése

Íme román, lengyel, cseh, szlovák, horvát
Azok a városok, ahol a horvátok iránt mutattuk a legnagyobb érdeklődést: Budapest, Kecskemét, Székesfehérvár, Szolnok, Törökbálint, Veszprém. A románok vitték a pálmát Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben, a szlovákok pedig Szentendrén. A lengyelek és csehek iránt a budapestiek a legérdeklődőbbek.

A Google Trends szolgáltatással 2004-ig vissza lehet keresni, hogy hányan kerestek rá egyes kifejezésekre, illetve mennyi hírben szerepelt az adott szó. A Magyarország szót néztem meg négy nyelven, először persze angolul: Hungary.


Az angol keresi gyakoriságok öt esemény körül ugrottak meg. A - a magyar vizilabda-válogatott kiveri az amerikait a világbajnokságban B - a magyarországi bombafenyegetéseknek nincsen közül a brit miniszterelnökhöz C - Bush elnök Magyarországra látogat D - Terjed az erőszak a magyarországi tüntetéseken E - Magyarország a 1956-os felkelésre emlékezik F - Magyarország hozzányúl a stratégiai olajkészleteihez. És hol keresték ezt a szót legtöbben: nálunk, aztán Szerbia, Szlovákia, Nigéria, Horvátország, Románia, Szlovénia, Csehország, Írország, Bulgária. Ezt követően nézzük meg három másik nyelven a Magyarország iránti érdeklődést:Az első ábra Ungarn (német), a második Hongrie (francia), a harmadik Hongarije (holland). Próbálkoztam még pár szomszéd ország nyelvével illetve az orosszal, de egyelőre nem voltak értékelhetők az eredmények. Németül a legtöbben Ausztriában, Liechtensteinben, itthon, Németországban, Cipruson, Palesztinában, Svájcban, Dániában, Luxemburgban és Norvégiában kerestek ránk, franciául pedig Kamerunban, Franciaországban, Luxemburgban, nálunk, Algériában, Belgiumban, Elefántcsontparton, Tunéziában, Svájcban és Marokkóban. Hasznos tükör, érdekes tükör.

Link: Interest for V4 Central European countries

Az elnöki botrányáról hangos Világbank igyekszik haladni a korral: a kiváló üzleti környezet oldalához egy olyan mashupot készített, ami a Google világtérképen mutatja, hogy hol mennyire könnyű üzletet kötni.
A Világbank 10 szempontból értékeli az egyes országok üzleti környezetét, például mennyi hatósági ügyintézésbe kerül egy kereskedelmi ingatlant megnyitni, mennyi illetéket kell fizetni a bejegyzésért, vagy hány órát kell szánni az adóbevallásra. Én is rendszeresen használom a Doing Business oldalt, a gazdasági intézményeink fejlettsége bejegyzést ennek alapján írtam, és ezeket az adatokat használtam fel A még meg sem száradt a minta című cikkhez is. Most már tényleg csak annyit kell tenni, hogy kikeressük magunkat a térképen.

Két érdekes felmérésről számol be az FP Blog. A UPI/Zogby amerikai felmérése szerint az amerikaiak legfőbb riválisuknak Kínát tekintik, és Kína növekvő fölényét fenyegetettségként élik meg.
A World Public Opinion 15 országban végzett felmérést az Egyesült Államok és Kína rivalizációjáról. A világ kész tényként kezeli, hogy a kínai gazdaság mérete utól fogja érni az amerikai gazdaságét - ebben a 15 országban megkérdezett emberek közül csak az indiaiak és fülöp-szigetekiek relatív többsége kételkedett, ezekben az országokban viszont a válaszadók abszolút többsége nem is tudott állást foglalni. Arról, hogy ez jó lesz-e a világnak, már jobban megoszlanak a vélemények: az amerikaiak többsége szerint ez inkább rossz, vagy semleges hatással lesz a világ ügyeire, és ezen az állásponton vannak többé-kevésbé az indiaiak és a franciák (!) is, kifejezetten pedig csak Irán és Mexikó lakói örülnek a dolognak. Ha arról kérdezik a világ polgárait, hogy az Egyesült Államok vagy Kína felelősen gyakorolja-e szuperhatalmi státuszát, leginkább a szkepszis uralkodik: a többség szerint nem, és az árnyalatok valamelyest az amerikaiaknak kedveznek. Japán felelősségéről a világ polgárai sokkal kedvezőbb véleményel vannak.
Véleményem szerint mindez hatalmas lehetőségeket nyitna fel nekünk, európaiaknak, ha tudnánk élni szelid hatalmunkkal. A világ lakói ugyanis még mindig Európát tekintik a világ legkonstruktívabb hatalmának - talán nem csak azért, mert nem él vele.

Azok a közgazdászok, akik szerint létezik jóléti közgazdaságtan, gyakran hivatkoznak olyan árrendszeren kívüli tényezőkre, külső, externális hatásokra, ami miatt megéri valamit az áránál olcsóbban adni. Akár ingyen is, mondjuk a tömegközlekedési szolgáltatásokat. Az FP Blog egy érdekes kísérletről számol be: vajon a célközönség értékeli-e a túl olcsó dolgokat? A világ szegény országai egy részében nincsen egészséges ivóvíz, és sokan amellett érvelnek, hogy ezeken a helyeken ingyen kellene adni az embereknek a fertőtlenítésre használt klórt. Zambiában kutatók azt vizsgálták, hogy mi történek akkor, ha a klórt különféle, támogatott árakon, vagy kedvezményekkel, vagy ingyen adják a lakosságnak. Nos, a pénzért adott klór több emberéletet mentett meg, ugyanis többen használták mint az ingyenest. A nem jóléti közgazdászok szerint nincsen ingyenebéd, mert ezért a kísérletért, és az ingyen klórért is fizet valaki. A kísérleti közgazdászok szerint pedig a pénzen vett klórt többre becsülik a használók. Tudomásom szerint az ingyenes tömegközlekedési kísérletek is hasonló kudarcokkal zárultak világszerte.
A közkutas kép Ioensis munkája.

Bejegyzések a gazdaság és versenyképesség témájában:

• Fenntartható fejlődés: az ENSZ fenntartható fejlődés bizottsága, a magyar fenntartható fejlődési stratégia vitája.

• Versenyképesség, gazdasági szabadság: Versenyképesség kerekasztal, európai és magyar versenyképesség, a Föld nemzeteinek gazdasági versenyképessége, vitacikk a hazai versenyképességi vitához, Budapest versenyképessége, hálózati felkészültség, verseny a gyerekek számítógéphez juttatásáért, a világűrért, egy népszerű diasorozat a versenyképességről, a magyar zeneipar libearlizációja és ellenzői, a gazdasági szabadság világtérképe és a Világbank üzleti környezet mashup térképe, az elöregedés és versenyképesség kapcsolata, kik a monopóliumok kárvallottai és miért akarnak monopóliumot maguknak a cigányzenészek, milyen a jó vízszolgáltató monopólium, a magyarok a mának élnek, pedig a hosszú távú intézkedések hatása tartósabb.
  

• Gazdasági intézmények: gazdasági intézményeink fejlettsége, potyázás a tömegközlekedésben, nemzetek nem munkával keresett vagyona, a boldogság és az anyagi jólét kapcsolata, ennek további ökonometriai boncolgatása illetve mindez a korrupció globális helyzetével összefüggésben, hol érzik magukat jól a földlakók, boldogít-e a gazdasági egyenlőség, hol van béke, hogy kerül a hurrikán a tőzsdére, miért tartja életben az európai vámpolitika a villanykörtét és néhány szórakoztató játék a világ készpénzforgalmáról és további magyar és angol nyelvű linkek.

• Demográfiai problémák, nyugdíjrendszer: a fejlett világ és hazánk termékenységi mutatóinak elemzése és a hazai nyugdíjrendszer potyautasai, illetve bevándorlás Magyarországra és további magyar és angol nyelvű linkek.
  

• Európai és magyar gazdaságpolitika: Európa újra vezet a pénzügyi piacokon, magyar és európai kukorica-politika, új jegybankelnök vezeti a monetáris politikánkat, a V4 országok gazdasági fejlődése egymáshoz képest,illetve Európa növekvő és lemaradó régiói térképen (Lengyelország, Szlovákia külön). Egy elöregedő társadalom versenyképesség I. és II, Európa a békés globalizációban érdekelt, hol nőtt és csökkent az egy főre jutó jövedelem Európában az elmúlt négy évben?

• Világgazdaság, globalizáció: növeli-e a globalizáció az egyenlőtlenségeket,
  

• Eszmélettörténeti viták: Ízlik-e a szegényeknek az ingyenebéd és mit szintetizált Keynes?

• Statisztikai számvetés: Magyarország 2006-ban és további statisztikai linkek magyarul és angolul, 2007. évközben Németországban, Lengyelországban és Szlovákiában.
  

gazdaság

Új közpénzügyi rekord született: a kőröshegyi völgyhíd építése 74 milliárd forintba kerül. A párkányi Duna-híd felújítása helyett egy új híd építését 2001-ben 7 milliárd forintra becsülték (514 méter). A Szent László-híd 2003-ban már 23 milliárd forintot kóstált (920 méter). A Dunaújvárosi-híd építése idén fejeződik be, és 54 milliárd lesz a számla (1654 forint), a kőröshegyi völgyhíd viszont már 74 milliárdba (1872 méter) fog kerülni. A hidak ára igen gyorsan emelkedik Magyarországon: méterenként 25 millió forintról négy év alatt 39,5 milió forintra ment fel az áruk.

A gyors tanulság: egyre hosszabb és szebb hidakat építünk egyre drágábban. Jól gondoljuk meg, hogy kivel, hova építetjük a következőt!

Még többet a jelenségről - Muraközy Balázs: Összér! és Tóta W. Árpád: Híd a semmi ágán (jó sok hozzászólóval).

Köszönet: Élőben a városból