Aki boldog, vagy legalább elégedett az életével, az több értéket tud termelni, és akinek nagyobb az anyagi jóléte, az általában boldogabb és elégedettebb. Vannak nemzetek, akiknek azonban a szegénység sem tudja kedvét szegni, és vannak örök elégedetlenek. Mi magyarok vajon hol vagyunk a térképen?

Az alábbi ábra függőleges tengelye azt mutatja, hogy a férfiak hány százaléka volt boldog vagy elégedett az adott országban a kilencvenes évek közepén, a vizszintes tengely pedig az egy főre jutó nemzeti jövedelmet mutatja. A piros vonaltól balra azok az országok vannak, ahol az egy főre jutó jövedelem kevesebb volt 1995-ben mint Magyarországon, jobbra pedig több. A bal vonal alatt az emberek kisebb hányada volt elégedett az életével, a zöld vonal felett nagyobb aránya, mint Magyarországon. A piros és zöld vonalak metszéspontja Magyarországot mutatja.
Az Északnyugati mezőben, vagyis a zöld vonal felett, és a pirostól balra azok a nemzetek vannak, akiknek fiai nálunk szegényebbek, de boldogabbak nálunk: szlovákok, horvátok, törökök, lengyelek, kínaiak, pakisztániak, brazilok, indiaiak, ghánaiak, dominikaiak, kolumbiaiak, mexikóiak. Közül a szlovákok idén már utól is értek bennünket gazdagság dolgában.

Az alsó fekete vonal azt mutatja meg, hogy kik azok, akik a jövedelmükhöz képest a legkevésbé boldogok: az amerikaiak, osztrákok, nyugat- és kelet-németek, portugálok, szlovének, magyarok, románok, oroszok, fehéroroszok és moldávok. Másképp megfogalmazva: ezek a legmaterialistább társadalommal rendelkező országok. A felső vonal pedig azt mutatja meg, hogy kik azok, akik a jövedelmükhöz képest a legboldogabbak: az izlandiak, hollandok, észak-írek és írek, puerto ricoiak, kolumbiaiak, fülöp-szigetiek, ghánaiak, nigériaiak és bangladeshiek. Ezekben az országokban az adott jövedelemhez képest a lehető legboldogabbak az emberek.

Az adatok forrása: University of Michigian, World Values Survey; az ábrát én egészítettem ki.