Antal Dániel blogja

Úgy látszik, Bush elnök nem akar úgy bevonulni a történelembe, mint aki nyolc évig nem tett semmit a klímaváltozás ügyében. A klímaváltozással szemben szkeptikus elnök szerint "a tudomány elmélyítette a klímaváltozással kapcsolatos ismereteinket és új utakat tárt fel a leküzdésére", ezért meghívta a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóit egy globális klímacsúcsra. Úgy gondolom, hogy jogosan lehetünk szkeptikusan a Bush-kormány lépésével szemben, de annyiban előremutató a kezdeményezés, hogy kiterjed Kínára (ami idén veszi át a legnagyobb kibocsátó citromdíját az USA-tól), Indiát és Brazíliát, márpedig ezek az ország nem vesznek részt az EU által preferált Kiotói Egyezményben. Forrás: Washington Post.

Miközben Magyarországon télen-nyáron kezd pokoli meleg lenni, a magyar közvéleményt még alig érdekli a klímaváltozás ügye. Pedig talán nincs is olyan európai ország, amelyiket nálunk jobban érintene ez a probléma. Ugyan nem vagyunk épppen kis klímaszennyezők, korábbi, szocialista -nagyipari múltunkhoz képest valamelyest javultunk, amit lehet úgy is mondani, hogy négyszeresen túltejesítjük a kiotói vállalásainkat, meg úgy is, hogy csak nem túl meredeken növeljük az üvegházhatást - évente. Mindenesetre az Európai Bizottság Magyarország részére csak csekély szén-dioxid-kvóta növekedést hagyott jóvá, mert az egész EU 20%-kal csökkenteni szeretné az üvegházhatást okoz gáz kibocsátását. Mi erre bepereltük az Európai Bíróságon a Bizottságot, hasonlóan Lengyelországhoz, Szlovákiához, Csehországhoz, Észtországhoz és Lettországhoz.

A magyar demográfiai helyzet sem éppen rózsás, de az ex-szovjet tagállamokban vannak sokkal élesebb helyzetek is. A jobboldali ábrán az orosz és az ukrán lakosság száma látható 1989-hez viszonyítva. Ukrajna lakossága jelenleg évi 0,675 százalékos ütemben fogy, ami csaknem háborús ütem. 1,3 alatti reprodukciós ráta, elvándorlás, növekvő halandóság. Hogy miért nő ennek ellenére mégis gyorsan az ukrán gazdaság? Ukrajna egyfajta átjáróháznak tűnik, ahonnan nyugat felé elmennek, és keletről vendégmunkások jönnek. A legnagyobb szomszédunkról van szó!

Az Edukált kommunikációs blogról juttam a Harvard Business Online oldalán olvasható Forward-thinking Culture (Jövőorientált kultúrák) cikkre. Egy kutatás azt a nem túl meglepő tényt hozta ki eredményül, hogy azok az országok, ahol a vállalati menedzserek szerint az emberek cselekedeteit kevésbé a ma, és inkább a holnap határozza meg, versenyképesebbek. 17,000 középvezetőt kérdeztek arról, hogy mennyire ért egyezet ezzel az állítással: "Több embernek kéne inkább a mának, mint a jövőnek élnie", illetve azzal, hogy "Több ember él a mának, mint a jövőnek". A világon a legjobban az orosz, argentín, lengyel és magyar menedzserek értettek ezzel egyet. Európa és a világ legversenyképesebb gazdaságaiban (Dánia, Ausztria, Hollandia, Svájc, Malajzia és Szingapúr) viszont az emberek pont fordítva gondolkodnak.

Szokás szerint egy kicsit átalakítottam az ábrát, hogy Magyarországot jobban el lehessen helyezni. A bal felső négyzetben senki nincs - nincsen nálunk kevésbé jövő-orientált és versenyképesebb nemzet. A jobb felső négyzetben nálunk versenyképesebb és jövő-orientáltabb országok találhatók. A bal alsó négyzetben a jövővel még nálunk is kevesebbet törödő oroszok, argentínok és lengyelek, akik nálunk kevésbé is állják meg a helyüket a világpiacon. A jobb alsó négyzetben a nálunk kevésbé versenyképes, de jövőorintáltabb országok láthatók.

Összességében nem állunk rosszul, hiszen senki nem szerepel jobban nálunk, aki olyan keveset foglalkozik a jövőjével, mint mi. De az európai nemzetek közül mindenki többre viszi, aki gondol a jövőjére.

Kapcsolódó bejegyzések: A magyar közvélemény és a klímaváltozás és Pokoli meleg van Magyarországon; Boldogság és anyagi jólét és Nemzetek versenyképessége; A legrosszabbul működő államok és Globális Béke Index és végül az elöregedés és a versenyképesség viszonya.

Kísérlet: A jobb oldalon lehet szavazni a cikkben feltett kérdésre!

A kormányzat kezdeményezésén túl immár az Akadémia is társadalmi párbeszédet kezdeményez a klímaváltozásról, aminek az [origó] kíván nagy nyilvánosságot adni. Úgy gondolom, hogy a probléma sokkal súlyosabb annál, hogy a civil szférára maradjon a tárgyalása, ugyanakkor az emberek részvétele nélkül nem jutunk semmire: mindenkinek csökkentenie kell a szén-dioxid kibocsátását és az energia-felhasználását, és szerintem személyes anyagi áldozatot is kell vállalnia. Magyarországot különösen súlyosan érinti a klímaváltozás, és ennek dacára meglehetősen nagy szennyezők vagyunk és különösen keveset teszünk ellene.

A HVG-ben egy kiváló interjú olvasható Rupert Vininggel, a korrupció elleni küzdelem brit szakértőjével. Szerintem nagyon érdemes végigolvasni az interjút! A végszóval teljes mértékben egyetértek:

...a büntetőjog bevetése azért nem a legjobb módszer, mert a szándékos bűncselekmények bizonyítási terhe mindig az államon van, és ez rendkívül körülményes. Lehet, hogy nem ezt akarja hallani, de nehéz mást mondani, mint hogy egy olyan országban, amilyen például Magyarország, ahol tűrhető az infrastruktúra, elfogadható az életszínvonal, működnek a demokratikus intézmények, nincs más jó megoldás, mint hogy a választásokon igenis indulniuk kell olyan személyeknek, akik fel vannak háborodva, a választóknak pedig rájuk kell adniuk a voksukat. Szakértők adhatnak remek tanácsokat, rendelkezésre áll a teljes nemzetközi jogi arzenál is, de a társadalom saját felelősségét semmi más nem helyettesítheti.

A korrupció ellen úgy léphetünk fel, ha állampolgárként is felelősen lépünk gazdasági és közhatalmi tranzakciókba, és nem veszünk részt korrupt üzletekben, sem a piacon, sem a hivatalokban. Ha fellépünk a korrupt politikusok ellen, illetve ha anyagilag is megbecsüljük az azokat a sajtótermékeket és civil szervezeteket, amelyek helyettünk is elvégzik az ellenőri munkát. Azok a sajtótermékek, amelyek nem az olvasók pénzéből élnek, és azok a civil szervezetek, amelyeket az állam szponzorál, sokkal nehezebben láthatnak el ilyen feladatokat, mint amelyeket a tisztességes polgárok tartanak el.

Magyarország a 40-41. legkevésbé korrupt ország, a korrupció elszegényít, olvasnivalók a témában, korrrupció és corruption.

Már Magyaországnak is van tervezete a klímaváltozás elleni küzdelem nemzeti programjára. Az anyagot augusztus 27-ig lehet véleményezni.

Aki úgy érzi, hogy idén túl meleg van, vegye a fáradságot, olvassa el és küldjön egy véleményt az alakotóknak. Előzmények. Klímaváltozás blog, további blogok klímaváltozás, climate change.

Frissítés: A Kormány 2008. február 14-én fogadta el a végleges változatot.

A Fund for Peace és a Foreign Policy harmadik éve teszi közzé a legrosszabbul működő államok listáját. A Failed State Index az egyes államok instabilitását és békére való veszélyességét méri. Magyarország a 139. az instabilitási listán, vagyis csak 38 állam stabilabb nálunk. A világ öt legstabilabb állama: Norvégia, Finnország, Svédország, Írország és Svájc. A világ öt legkevésbé működő állama: Szudán, Irak, Szomália, Zimbabwe és Csád.

A lényeg: az EU egyelőre betölti azt a funkcióját, amire létrejött. Közép-Afrikára és Közép-Ázsiára még több emberi szenvedés vár. És még egy érdekes egybeesés: azok az országok a legstabilabbak, amelyek a legbékésebbek. Power to the peaceful!

Valami lehet abban, hogy az elöregedő társadalmak egyre jobban rá lesznek utalva az export-orientációra, vagyis versenyképessé kell válniuk a világpiacon. Az alábbi ábrán az egyes országok medián életkora (a tipikus lakos életkora) található a vízszintes tengelyen és a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe a függőleges tengelyen.

Nagyon logikusnak tűnik, hogy egy idősödő társadalom külföldön keressen jövedelmet magának, ahogy a belföldi fogyasztás ereje csökken. Az is nagyon logikusnak tűnik, hogy tapasztalt és érett munkaerőre van szükség ahhoz, hogy az ember keresni tudjon a világpiacon. Ha ezek az intuícióim igazak, akkor azok a nemzetek lesznek bajban a jövőben, amelyek úgy öregednek el, hogy nem válnak versenyképessé a világpiacon. Vagyis a népesség átlagos korának növekedése akkor nem okoz gondot, ha az emberek tovább dolgoznak, és folyamatosan fejlődnek az életük során. Ez lehet a nyugdíjrendszer stabilitásának is az egyik alapja a Világbank szerint.


Magyarországot a bekarikázott narancs pötty jezi az általam készített ábrán. A térkép északnyugati sarkában vagyunk: az átlagnál versenyképesebbek, de idősebbek is. Az északkeleti sarokban lévő országoknak van a legjobb esélye arra, hogy a világpiacon erősítsék a pozícióikat: már most is nagyon versenyképesek, de a lakosságuk még nagyon fiatal. Ide tartozik India, az Egyesült Arab Emírségek vagy Malajzia. A dél-keleti blokkban olyan országok vannak, ahol a tipikus lakó gyakran tinédzser. Ezek az országok nem versenyképesek a világpiacon, igaz, egyelőre jelentős belső keresletnövekedéssel számolhatnak. A demográfiai helyzetük néha a miénkhez képest fordítottan aggasztó: az aktív korúak halandósága nagyon magas, elsősorban az AIDS járvány miatt. Ebben a csoport szinte csak a Szaharától Délre lévő afrikai országok tartoznak. Az elöregedés szempontjából a délnyugati blokk országai vannak gondban: ezeknek az országoknak úgy öregedett el a társadalma, hogy a világpiacról nem tudják bevételeiket pótolni. Az ilyen országokat többnyire elhagyják az emberek, és a hazautalt pénzekből élnek a maradók. A Balkán országai, Örményország és Uruguay tartozik ide.

Magyarország nincsen ilyen tragikus helyzetben, de még le is csúszhat eddig. Thaiföld, India, Kuvait és Omán hozzánk hasonlóan versenyképes, de a tipikus lakosuk néha húsz évvel fiatal a tipikus magyarnál! Ugyanakkor a mi "korcsoportunkban" lehet igazán kibontakozni: a csehek hasonló demográfiai helyzetben valamivel versenyképesebbek nálunk, de a világ legversenyképesebb országai közé tartozó Hong Kong, Dánia és Svájc is a miénkhez nagyon hasonló tipikus korú ország. Ezen az ábrán úgy néz ki, hogy a Balkán és Skandinávia között kell választanunk - valószínűleg gazdaság- és társadalompolitikai eszközökben. Ehhez biztos, hogy nyitott szemléletre lesz szükség. In English. További elemzés: Many Eyes Chart. További elemzés angolul: fiatal és versenyképes nemzetek, öregedő és versenyképtelen nemzetek.

Folytatás: Elöregedő nemzetek versenyképessége az olimpián

Egy nagyon érdekes demográfia és a közgazdasági hipotézis izgat mostanában. Az alacsony termékenységi csapda elmélete szerint egy bizonyos termékenységi ráta alatt egy társadalom szükségképpen jelentősen fogyni kezd és átalakul. Egy némiképpen kapcsolódó makroökonómiai elmélet szerint pedig egy elöregedő társadalom gazdasága szükségképpen export-orientálttá kell váljon. Ezen elmélet szerint egy bizonyos tipikus kor fölött a belföldi kereslet szerkezetében átalakul és a társadalom egyre inkább rá lesz utalva a külpiacokra, ugyanis csökken azoknak a száma, akik csak otthon igénybevehető szolgáltatásokat (otthonteremtés, gyermekek neveléséhez kapcsolódó szolgáltatások) vennének igénybe. Many Eyes ábra: A 65 felettiek aránya egyes fejlett országokban.

Közhely, hogy a magyar népesség elöregedőben van és fogy, de milyen értelemben? A tipikus magyar nő 41 és fél éves, vagyis a a magyar nők fele ennél fiatalabb, a fele pedig idősebb. Forrásaim szerint a tipikus földlakó hölgy 28 és fél éves, vagyis a lakónőinek fele ennél a kornál fiatalabb. Az evilágon élő nők fele még nagyon valószínű, hogy fog szülni legalább egy gyermeket, otthont fog teremteni vagy bővíteni, és különféle oktatási, nevelési szolgáltatatásokat fog igényben venni gyermekének. Ez a magyar nők felére biztosan nem igaz. (Gyors V4 összevetés: Szlovákia 37,9 év, Lengyelország 39,3 év, Csehország 41,3 év; a tipikus osztrák és a német nő ennél idősebb, az amerikai pedig fiatalabb). A 41 éves nő portréja: Bitca.

Amennyiben igaz az a tétel, hogy a társadalom korösszetétele megváltoztatja a makroökonómai kereslet szerkezetét, akkor a magyar gazdaság versenyképessége a világpiacon jobban számít, mint hinnénk. Egy csökkenő népességű társadalom nem csak a munkaerő, de a nemzeti jövedelm szempontjából is jobban a külvilágra utalt, mint egy növekvő népességű társadalom. Fotó: photoreb

Az ügynek az egész irodalma angol nyelvű, részletesebben, hivatakozásokkal az angol blogomon lehet elindulni ezen a témán.

A családi értékeket folyamatosan hangsúlyozó lengyel elit önképének nagy csapás, hogy Lengyelország termékenységi rátája az egyik legalacsonyabb Európában. 2005-ben egy szülőképes korú lengyel nőre csak 1.24 gyermek jutott. A magas kivándorlás és az alcsony gyermekszám az országot a termékenységi csapdába juttatta: ilyen alacsony születésszám esetén a népesség mindenképpen fogyni fog jelentős bevándorlás nélkül. A Demography Matters több érdekes bejegyzést tartalmaz erről a témáról. A probléma oka a lengyel társadalom értékrendje és a modernizáció közötti feszültség: a kisgyermekes nőket diszkriminálják a munkaerőpiacon, az abortusz-szabályok pedig drákóiak. Az eredmény: a lengyel nők inkább halogatják, vagy elhagyják a gyermekszülést. A lengyel kormány családpolitikai reformjai alig vannak hatással a gyermekvállalási kedvre, mert a pénz önmagában nem old meg semmit.

Magyarország nem éppen élharcosa klímaváltozás elleni küzdelemnek, noha a szén-dioxid kibocsátásban élen járunk. Egy friss felmérés szerint viszont most, hogy kimaradt egy tél, a legtöbb magyar kezd hinni a dologban, sőt, kisebb változtatásokra is hajlandó lenne, például lemondana a hagyományos izzókról. (Egyébként ez egy év alatt a mai áramárak mellett meg is térül anyagilag).

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az egész tél középhőmérséklete mintegy 4 fokkal volt magasabb az átlagosnál. Ez a több mint százéves múltra visszatekintő mérések alapján abszolút példa nélküli! Különösen enyhe volt a január. Az év első hónapjában 6,2 (!) fokkal haladtuk meg az átlagot, ezek március végének megfelelő értékek. Emlékezetes a január 13-án Sopronban mért rekorddöntő 17,8 fok: ez az érték április második felének a szokásos hőmérséklete. [origó]

Májusban a fenntartható fejlődési politikába lehetett beleszólni, most pedig június 30-ig Magyaország hosszú távú energiapolitikájába, és persze költhet maga is az emisszió ellenes küzdelemre. További környezetvédelmi témájú blogok.