Elöregedő társadalmak, elöregedő bűnözök

Japán a világ egyik legelöregedettebb társadalma. Ennek egy logikus, bár valószínűleg első hallásra meglepő következménye, hogy a bűnelkövetők is egyre öregebbek lesznek. 2002 óta majdnem megduplázódott a 65 évesnél idősebb, lebukott bűnelkövetők száma. A demográfiai változás azonban nem magyarázza teljeskörűen a jelenséget: a nyugdíjas bűnözők száma sokkal gyorsabban nő, mint a nyugdíjaskorúaké. A leggyakoribb időskori bűnelkövetési mód a lopás, zsebtolvajlás.

Miért jók a francia demográfiai mutatók?

A mai Vasárnapi Hírekben egy nagyobb cikk jelent meg Magyaország és Európa demográfiai helyzetéről. Nagyon jó, hogy végre a napi közbeszéd tárgya lesz tragikus demográfiai helyzetünk, és talán egyre többen megértik, hogy a magyar rossz gazdaság állapota nem elválaszthatatlan ettől a problémától.

A cikk azzal riogat, hogy jövőre, vagy 2010-ben 10 millió alá csökken a népességünk - én ezt meglehetősen valószínűtlennek tartom, tekintettel arra, hogy hamarosan népszámlálás lesz, amikor inkább az szokott kiderülni, hogy negyedéves, becsült lélekszámok alacsonyabbak a valósnál -, és a század második felére a 7 milliós népességet is elképzelhetőnek tartja. A berlini népességkutatók 8,3 milliót jeleznek előre, ami számomra sokkal hihetőbb.

A cikk pozitív példaként emeli ki Franciaország demográfiai helyzetét, és megszólítja Balla Mária szociológust, aki szerint ennek a sikernek oka a női karrier és gyermekvállalás példás összeegyeztetése. Negatív példaként Nagy-Britannia szerepel, ahol nagyon sok az egyedülálló anyuka, akiknek a gyermekeik sem viszik olyan sokra, és utána maguk sem vállalnak sok gyermeket.

Ez viszont olyan féligazságok összekeverése, ami a tisztánlátást csökkenti. Franciaországban valóban magas az egy nőre jutó élveszületések aránya (a csecsemő- és gyermekhalandóságot is figyelembe véve Európában átlagosan 2,1 gyermek kell a népesség stabilizálásához). Ennek az okát azonban általában csak kisebb részben szokták a gyermekek és nők könnyebb integrációjának a számlájára írni, és nagyobb mértékben a francia bevándorlási politika sikerének tartják. Franciaországba nagy számú, döntően az EU-n kívüli bevándorló érkezik, akik állampolgárrá tudnak válni. Mivel ez egy kiszámítható életstratégiát tesz lehetővé, sok bevándorló az állampolgárság megszerzésével köti össze a családalapítást, hiszen így a gyermek is állampolgárrá válik, és különösen sok fiatal bevándorló érkezik az országba, akik ott szülik meg gyermekeiket.

Nagy-Britannia azért különösen félrevezető példa, mert valóban sok kivetnivalót hagy a brit gyermekvédelmi rendszer, de az európai előrejelezések szerint éppen Nagy-Britannia lakossága van a legmagasabb hosszú távú növekedési pályán - szintén a bevándorlásnak köszönhetően. Magyarország legsúlyosabb demográfiai problémája pedig az, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan pozitív migrációs egyenlegünk tavaly megfordult.

A demográfiai problémákat és a nők speciáls problémáit nem szabad összekeverni - ez a téma bonyoultabb, és néha meglepőbb annál, ahogy azt első látásra gondolnánk. Ennek jó példája Kelet-Németország egyik speciális demográfiai baja: a mobilabb nők annyival nagyobb arányban vándoroltak el ezekből a tartományokból, hogy demográfiai problémát okozó férfitöbblet alakult ki.

Magyarország demográfiai krízise nagyon súlyos, és véleményem szerint az aktív bevándorlást ösztönző politika nélkül nem stabilizálható; a gyermekvállalás ösztönzése ugyanis csak a munkahelyi kultúra, a társadalmi és állami intézmények átalakításával, vagyis évtizedek alatt javítható érdemben. A nők, a gyermekvállalás, a ki- és bevándorlás problémája pedig sokkal értelmesebb vitát érdemel annál, ami a mai Magyarországon erről folyik.

További bejegyzések: demogáfia, migráció.

Előrejelzett vándorlási irányok Európában

A Népszabadság szeptember 1-i száma ismertette a Berlini Népesség- és Fejlődési Kutatóintézet európai regionális demográfiai előrejelzését. Az ábra a jellemző vándorlási irányokat mutatja be 2006-ban. Az egyes régiók hosszú távú versenyképességét jelző népességmegtartó képesség alapján első helyen Reykjavík áll (lásd az izlandi blogot az okokról) és a jelenleg is nyitott Nagy-Britannia várhatja a legnagyobb népesség-többletet, amely, ha Törökország nem válik EU taggá, 2060-ban a legnépessebb tagja lesz az Uniónak. Magyarországnak 8,7 millió lakost jeleznek előre - és hozzánk, mint tudjuk, elég nehéz bevándorolni, tavaly pedig negatívba fordult a korábban pozitív migrációs egyenletünk. A régiók listáján 285-ből 168. helyen áll Közép-Magyarország Budapesttel együtt, miközben Prága a 95. és Pozsony környéke a 138. helyet szerezte meg.Egyébként Európát a bevándorlók sem mentik meg az elöregedéstől. A népesség bevándorlással és hosszabb élettartammal együtt várhatóan 2035-ig nőni fog, aztán elkezd abszolút mértékben is csökkenni.

Korábban: Elöregedő nemzetek versenyképessége

Magyarország már nem bevándorlási célpont

Magyarország a Kádár-rendszer alatt egy olyan ország volt, ahonnan az emberek inkább elmentek. A rendszerváltás után az egyik elsőként demokratizálódó, és leggyorsabban fejlődő országként hosszú idő után először lettünk bevándorlási célország, aminek felbecsülhetetlen értéke volt: az egyre gyorsabban fogyó és öregedő lakosság olyan új, munkaképes emberekkel bővült, akik hozzájárultak a nyugdíj- és egészségügyi ellátás finanszírozásához.



Magyarország azért nem érezte a bevándorlás társadalmi feszültségeit, mert a hozzánk érkezők döntően magyar anyanyelvűek voltak. A határon túli magyar közösségeket ez alaposan meg is viselte, számunkra viszont láthatatlanná tett olyan nemzetgazdasági és demográfiai folyamatokat, amelyekkel Európa alaposan megküzdött ebben az időszakban.

A kegyelmi időszaknak azonban vége. Ahogy Horváth Réka EU-blogjában megmutatta, már 2004. körül majdnem megvalósult Nyugat-Erdély felzárkózása, tavaly pedig már inkább magasabbak voltak a jövedelmek és jobbak a munkaszerzés lehetőségei Erdélyben mint Magyarországon. 2007. volt az első olyan év, amikor Magyarország újra kivándorlási forrás lett, és a természetes fogyással együtt igen gyorsan elkezdett fogyni a lakosság is. (Persze továbbra is vannak bevándorlók, de sajnos ennél több a kivándorló). A kivándorlás egyik legfontosabb mozgatórugója, hogy a jobb munkalehetőségek és a kedvezőbb politikai körülményeknek köszönhetően a határon túli magyarok egy része elkezdett visszaköltözni szülőföldjére. Ha ez a folyamat nem áll meg, két vagy három év múlva 9-es számmal fog kezdődni Magyarország népessége.

Ahol igazán gyorsan csökken a népesség

A magyar demográfiai helyzet sem éppen rózsás, de az ex-szovjet tagállamokban vannak sokkal élesebb helyzetek is. A jobboldali ábrán az orosz és az ukrán lakosság száma látható 1989-hez viszonyítva. Ukrajna lakossága jelenleg évi 0,675 százalékos ütemben fogy, ami csaknem háborús ütem. 1,3 alatti reprodukciós ráta, elvándorlás, növekvő halandóság. Hogy miért nő ennek ellenére mégis gyorsan az ukrán gazdaság? Ukrajna egyfajta átjáróháznak tűnik, ahonnan nyugat felé elmennek, és keletről vendégmunkások jönnek. A legnagyobb szomszédunkról van szó!

Elöregedés és versenyképesség

Valami lehet abban, hogy az elöregedő társadalmak egyre jobban rá lesznek utalva az export-orientációra, vagyis versenyképessé kell válniuk a világpiacon. Az alábbi ábrán az egyes országok medián életkora (a tipikus lakos életkora) található a vízszintes tengelyen és a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe a függőleges tengelyen.

Nagyon logikusnak tűnik, hogy egy idősödő társadalom külföldön keressen jövedelmet magának, ahogy a belföldi fogyasztás ereje csökken. Az is nagyon logikusnak tűnik, hogy tapasztalt és érett munkaerőre van szükség ahhoz, hogy az ember keresni tudjon a világpiacon. Ha ezek az intuícióim igazak, akkor azok a nemzetek lesznek bajban a jövőben, amelyek úgy öregednek el, hogy nem válnak versenyképessé a világpiacon. Vagyis a népesség átlagos korának növekedése akkor nem okoz gondot, ha az emberek tovább dolgoznak, és folyamatosan fejlődnek az életük során. Ez lehet a nyugdíjrendszer stabilitásának is az egyik alapja a Világbank szerint.


Magyarországot a bekarikázott narancs pötty jezi az általam készített ábrán. A térkép északnyugati sarkában vagyunk: az átlagnál versenyképesebbek, de idősebbek is. Az északkeleti sarokban lévő országoknak van a legjobb esélye arra, hogy a világpiacon erősítsék a pozícióikat: már most is nagyon versenyképesek, de a lakosságuk még nagyon fiatal. Ide tartozik India, az Egyesült Arab Emírségek vagy Malajzia. A dél-keleti blokkban olyan országok vannak, ahol a tipikus lakó gyakran tinédzser. Ezek az országok nem versenyképesek a világpiacon, igaz, egyelőre jelentős belső keresletnövekedéssel számolhatnak. A demográfiai helyzetük néha a miénkhez képest fordítottan aggasztó: az aktív korúak halandósága nagyon magas, elsősorban az AIDS járvány miatt. Ebben a csoport szinte csak a Szaharától Délre lévő afrikai országok tartoznak. Az elöregedés szempontjából a délnyugati blokk országai vannak gondban: ezeknek az országoknak úgy öregedett el a társadalma, hogy a világpiacról nem tudják bevételeiket pótolni. Az ilyen országokat többnyire elhagyják az emberek, és a hazautalt pénzekből élnek a maradók. A Balkán országai, Örményország és Uruguay tartozik ide.

Magyarország nincsen ilyen tragikus helyzetben, de még le is csúszhat eddig. Thaiföld, India, Kuvait és Omán hozzánk hasonlóan versenyképes, de a tipikus lakosuk néha húsz évvel fiatal a tipikus magyarnál! Ugyanakkor a mi "korcsoportunkban" lehet igazán kibontakozni: a csehek hasonló demográfiai helyzetben valamivel versenyképesebbek nálunk, de a világ legversenyképesebb országai közé tartozó Hong Kong, Dánia és Svájc is a miénkhez nagyon hasonló tipikus korú ország. Ezen az ábrán úgy néz ki, hogy a Balkán és Skandinávia között kell választanunk - valószínűleg gazdaság- és társadalompolitikai eszközökben. Ehhez biztos, hogy nyitott szemléletre lesz szükség. In English. További elemzés: Many Eyes Chart. További elemzés angolul: fiatal és versenyképes nemzetek, öregedő és versenyképtelen nemzetek.

Folytatás: Elöregedő nemzetek versenyképessége az olimpián

Egy öregedő társadalom versenyképessége

Egy nagyon érdekes demográfia és a közgazdasági hipotézis izgat mostanában. Az alacsony termékenységi csapda elmélete szerint egy bizonyos termékenységi ráta alatt egy társadalom szükségképpen jelentősen fogyni kezd és átalakul. Egy némiképpen kapcsolódó makroökonómiai elmélet szerint pedig egy elöregedő társadalom gazdasága szükségképpen export-orientálttá kell váljon. Ezen elmélet szerint egy bizonyos tipikus kor fölött a belföldi kereslet szerkezetében átalakul és a társadalom egyre inkább rá lesz utalva a külpiacokra, ugyanis csökken azoknak a száma, akik csak otthon igénybevehető szolgáltatásokat (otthonteremtés, gyermekek neveléséhez kapcsolódó szolgáltatások) vennének igénybe. Many Eyes ábra: A 65 felettiek aránya egyes fejlett országokban.

Közhely, hogy a magyar népesség elöregedőben van és fogy, de milyen értelemben? A tipikus magyar nő 41 és fél éves, vagyis a a magyar nők fele ennél fiatalabb, a fele pedig idősebb. Forrásaim szerint a tipikus földlakó hölgy 28 és fél éves, vagyis a lakónőinek fele ennél a kornál fiatalabb. Az evilágon élő nők fele még nagyon valószínű, hogy fog szülni legalább egy gyermeket, otthont fog teremteni vagy bővíteni, és különféle oktatási, nevelési szolgáltatatásokat fog igényben venni gyermekének. Ez a magyar nők felére biztosan nem igaz. (Gyors V4 összevetés: Szlovákia 37,9 év, Lengyelország 39,3 év, Csehország 41,3 év; a tipikus osztrák és a német nő ennél idősebb, az amerikai pedig fiatalabb). A 41 éves nő portréja: Bitca.

Amennyiben igaz az a tétel, hogy a társadalom korösszetétele megváltoztatja a makroökonómai kereslet szerkezetét, akkor a magyar gazdaság versenyképessége a világpiacon jobban számít, mint hinnénk. Egy csökkenő népességű társadalom nem csak a munkaerő, de a nemzeti jövedelm szempontjából is jobban a külvilágra utalt, mint egy növekvő népességű társadalom. Fotó: photoreb

Az ügynek az egész irodalma angol nyelvű, részletesebben, hivatakozásokkal az angol blogomon lehet elindulni ezen a témán.

Lengyel termékenységi ráta

A családi értékeket folyamatosan hangsúlyozó lengyel elit önképének nagy csapás, hogy Lengyelország termékenységi rátája az egyik legalacsonyabb Európában. 2005-ben egy szülőképes korú lengyel nőre csak 1.24 gyermek jutott. A magas kivándorlás és az alcsony gyermekszám az országot a termékenységi csapdába juttatta: ilyen alacsony születésszám esetén a népesség mindenképpen fogyni fog jelentős bevándorlás nélkül. A Demography Matters több érdekes bejegyzést tartalmaz erről a témáról. A probléma oka a lengyel társadalom értékrendje és a modernizáció közötti feszültség: a kisgyermekes nőket diszkriminálják a munkaerőpiacon, az abortusz-szabályok pedig drákóiak. Az eredmény: a lengyel nők inkább halogatják, vagy elhagyják a gyermekszülést. A lengyel kormány családpolitikai reformjai alig vannak hatással a gyermekvállalási kedvre, mert a pénz önmagában nem old meg semmit.

A nemek közötti egyensúly megbomlása átalakuló társadalmakban

A Magyarországon is sokat emlegetett kelet- német nők a lábukkal szavaztak, és a férfiaknál jóval nagyobb arányban költöztek Nyugatra a rendszerváltás óta. Az 1991-2006. közötti belső németországi migrációs statisztikák szerint a keleti tartományokból a nyugatiakba vándorolt a lakosság mintegy tizede. Az elvándorlók többsége 35 év alatti volt, és kétharmaduk nő. A volt szocialista társadalmak kétarcú nemi politikája furcsa módon hat: a kelet-németországi nők átlagosan magasabban képzettek és könnyebben kapnak munkát, mint a fiatal férfiak. Az egykori keleti tartományok egyes területein 100 18-29 közötti férfire csak 82 hasonló korú nő jut. A Föld több átalakuló társadalmában vannak hasonló nemi egyenlőtlenségek: 2020-ban Kínában 30 milióval több fiatal férfi lesz mint nő, elsősorban az egy gyermekes népesedési politika gyilkos végrehajtásának következtében. A Közel-Kelet tradicionális családokra épülő országaiban pedig a háborúk miatt sok olyan fiatal férfi van, aki nem tud eltartani egy nagycsaládot, és ezért a fiatal nők a szülők nagycsaládjában maradnak.
Források: FP, kép: Dhammza, és egy gyönyörű jogvédett kép itt.