Euractiv.hu

Nincs megjeleníthető elem

visegrad-investments.com

Nincs megjeleníthető elem

HTML

Antal Dániel blogja

Antal Dániel

Promote Your Page Too Hosszú ideje vezetek blogokat, és ide hoztam át azokat a bejegyzéseimet, amelyek szélesebb közönségnek szólnak, illetve nem avultak el (mint például a kiállítás-meghívók és felhívások).

Euractiv Gyors





Friss kommentek

Magyarország!

GA

Mennyi energia kell a magyar gazdaságnak?

2010.03.28. 20:58 | antal.daniel | 8 komment

Címkék: statisztika gazdaság energia portfolioblogger egypillanat

Egy gazdaság energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy mennyi energiára van szüksége ahhoz, hogy elássa feladatait - péládul, hogy jövedelmet termeljen, vagy lakást, mobilitást biztosítson a gazdasághoz tartozó népességnek. Magyarország energiaintenzitása nagyon magas, vagyis borzaszóan sok energiát használjunk ahhoz képest, hogy mennyi jövedelmet állítunk elő. Most azt nézzük meg, hogy merre tartunk - a nagy fűtési és mobilitási igényű Izlandot és Kanadát, vagy Németország múltbeli útját, esetleg Japánét követjük?

Korábban: Európai energiaintenzitás, Magyarország energiafüggősége , a villamosenergia-fogyasztás növekedése időben.

A bejegyzés trackback címe:

https://antaldaniel.blog.hu/api/trackback/id/tr361875824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

statisztikus 2010.03.29. 08:19:58

Ez egy eléggé felületes és rossz ábra. Nincs mértékegysége a felhasználásnak. ktoe? PJ?

Ami fontosabb, szerintem értelmetlen az egy főre jutó energiafogyaztást nézni, akérdés mennyire hatékony a gazdaság, akkor az egységnyi GDP-hez szükséges energia a lényeg. És logikus, hogy minél fejlettebb egy ország, ez annál alacsonyabb. ert ez az ábra ebből semmit nem mutat.
Ez alapján tény, hogy a magyar intenzitás kb 40%-kal magasabb, mint az általános tendencia alapján indokolt lenne (regresszió alapján) de Szlovákia, Csehország, Románia stb sokkal rosszabbul. áll.

pesszi-pista 2010.03.29. 11:20:26

Érdemes lenne PPP paritással is megnézni, mivel egy német fodrász csakúgy hajat vág mint egy magyar és mégis más lesz rajta a GDP/kapita adat...

Amúgy meg a globalizált világban az egész értelmetlen, mert ahol működik energia igényes nehézipar (alumínium, műtrágya, cementipar, stb.stb) ott nagy lesz az elsődleges energia fogyasztás (per fő), ahol meg a szolgáltató szektor súlya nagy, ott meg vélhetőleg alacsony.

Az ábrának így semmi értelme....

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2010.03.29. 15:26:40

Nem értem, hogy miért nincsen értelme. Az Explore Data-ra klikkelve el lehet jutni az adatokig is, ez az OECD standard energiastatisztikája. A korábbi ábrák, amit kitettem, más energiastatisztikákon alapulnak, de a nagy képet nem nagyon változtatják meg ezek.

A PPP paritásnak azért nem látom értelmét, mert pont az energiaárakhoz hasonló tényezők hozzák létre a diszparitást. A legnagyobb felhasználó nem a fodrász, hanem mondjuk az aluminiumipar.

Az ágazati különbségek: pont ez a lényeg! Szerintem kb. három tényező határozza meg, hogy mekkora egy ország mozgástere: a földrajzi elhelyezkedése (szállítási lehetőségek), a klímája és részben ezekből követekezően a gazdaságszerkezete. Nyilván nincsen értelme magunkat sem Japánhoz (olcsó tengeri szállítás), sem Kanadához (hideg, óriási szárazföldi mobilitás, alacsony népsűrűség) mérni.

pesszi-pista 2010.03.29. 15:39:18

Akkor visszakérdeznék:

Konkrétan mit magyaráz meg a grafikon?

Ha nem PPP-n számolunk akkor a kelet-európai fodrász kétszer annyi energia bevitelével vág hajat mint a német. Ez nyilvánvalóan értelmetlen következtetés.

A GDP mivel ha nem PPP alapon kerül feltüntetésre akkor a gráf egyáltalán nem mutatja helyesen azt hogy a gazdaság a "feladatait" ahogy mondod mennyire hatékonyan végzi....

Csak ismételni tudom magam. Ha van egy szép nagy alumínium kohónk, ami zabálja az energiát, és az alumíniumot exportáljuk akkor ennek a torzítása a teljes energia felhasználásra miatt majd nem ad valós képet arról hogy a gazdaság egyéb szereplői mennyire (energia) hatékonyan dolgoznak...

Ott van a grafikonon Oroszország amely lényegében megtestesült energiát és alacsonyan feldolgozott árut (nyersanyagot) exportál egyik véglet. A másik Luxemburg, ami "papírt" gyárt. Akkor most Luxemburg olyan hatékony? Nyilván nem...

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2010.03.29. 22:25:45

Ezen az ábrán azok az országok tűnnek első ránézésre hatékonyak, amelyek a trendvonal alatt vannak. Azért gondolom, hogy csak tűnnek, mert a közép-európai országok alatt a dél-európai országok (Portugália, Spanyolország, Olaszország) vannak, amelyek nyilvánvalóan a kevesebb fűtési szükségletük és a legenergiahatékonyabb tengeri szállítási lehetőségeik miatt sokkal kevesebb energiát igényelnek. Oroszország nyilvánvalóan az egyik legkevésbé energiahatékony ország az ábrán.

Szeirntem ez az ábra arról szól, hogy különböző energiaintenzitású fejlődési pályák vannak, amelyeken azonban nagyon kicsi az egyes országok pályamódosítási lehetősége. Japánt szokták egy sikeres országnak mondani, de Japánnak nagyjából azóta stagnál az energiafelhasználása, amióta a gazdasága.

Továbbra sem értek egyet azzal, hogy vásárló-erő paritáson kellene kiigazítani az ábrát, sőt, az elfedni a gazdaságok közötti különbséget. Sokkal inkább a dollárinfláció hatását kellene kezelni, de ezek az adatok adottak.

pesszi-pista 2010.03.30. 17:53:56

Re: PPP

"Egy gazdaság energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy mennyi energiára van szüksége ahhoz, hogy elássa feladatait - péládul, hogy jövedelmet termeljen, vagy lakást, mobilitást biztosítson a gazdasághoz tartozó népességnek. Magyarország energiaintenzitása nagyon magas, vagyis borzaszóan sok energiát használjunk ahhoz képest, hogy mennyi jövedelmet állítunk elő."

A PPP elvben a kevésbé fejlett gazdaságban a fogyasztást a gazdagokéhoz közelebbinek tünteti fel mint a nominál GDP alapon számolt fogyasztás. Az elv az lenne hogy a fogyasztás mennyiségét objektívebben mutassa mint a deviza árfolyamokból (vissza)számolt "jövedelem". Szerintem ez indokolná itt (is) a használatát.
Mikro szinten is indokolható: ha a "szerencsétlen" indiai fodrász napi 1 kolbász+1 sör "jövedelemmel" beéri az mégis csak "hatékonyabb" - csak energia szempontból szigorúan véve - mint az USA fodrász aki egyrészt nem éri be 1 kolbász+1 sör fogyasztással, sőt mellé még eléget 2 gallon benzint hogy eljusson A-ból B-be....PPP alapon a két országban végzett fogyasztás (=1 hajvágás) egál, az energia igény nagyon nem...

Remélem ezzel rávilágítottam az indokra.

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2010.03.31. 22:14:20

pesszi-pista, szerintem egyáltalán nem meggyőző ez az érvelés.

1) Az energiának, és a legtöbb energiahordozónak nincsen világpiaca és világpiaci ára, Indiában, Magyarországon, az USA-ban és Izlandon igen eltérő áron adják.Az ok és az okozat felborul, hiszen a vásárlóerő-diszparitás egyik oka az energia eltérő ára.

2) A vásárlók jelentős része (például a feldolgozóipar) világpiacra termel, vagyis nem érinti a nemzeti jövedelemhatás, ugyanis nem a nemzeti (domestic) piacról szerzi a jövedelmét, amiből kifizeti a helyi energiaszámlát.

3) Az energia kereslete meglehetősen árrugalmatlan, és meglehetősen jövedelemrugalmas.

Egy szó mint száz: szerintem a fenti esetben a PPP paritással módosított GDP magyarázó értéke a nominális (azonos valutában számolt) GDP-nél inkább kisebb mint nagyobb volna.

A PPP egy olyan módosító tényező, amit nem szabad rutinból mindenhez hozzátenni.

is 2010.04.08. 00:34:28

Izland különleges, mert ott aluminiumot állítanak elő, ami nagyon energiaigényes, viszont Izlandon a gejzírekből van elég, majdnem ingyen energia. tehát pont Izland rosszul néz ki az ábrán, a valóságban meg semmi probléma nincs.

innentől viszont a többi országra kicsit szkeptikus az ember, hogy a megadott érték tényleg értelmezhető-e, és ha igen, akkor miként.
süti beállítások módosítása