Euractiv.hu

Nincs megjeleníthető elem

visegrad-investments.com

Nincs megjeleníthető elem

HTML

Antal Dániel blogja

Antal Dániel

Promote Your Page Too Hosszú ideje vezetek blogokat, és ide hoztam át azokat a bejegyzéseimet, amelyek szélesebb közönségnek szólnak, illetve nem avultak el (mint például a kiállítás-meghívók és felhívások).

Euractiv Gyors





Friss kommentek

Magyarország!

GA

Re: Occupy the Internet

2011.10.23. 14:10 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: blog internet nyilvánosság layar foursquare ifttt

Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy mi legyen a Facebook oldalammal meg a régi blogokkal, például ezzel. Egy csomó minden miatt relatíve csendben voltam, és az a nyilvánoság, amelyben volt egy kis sarkom, minden értelemben megszűnt.

A személyes és nyilávnos Facebook oldalt a szolgáltatás magyarországi felfutásakor hoztam létre, amikor boldog-boldogtalan az ismerősének jelölte a személyes profilomat - noha már akkor is látszott, hogy a Facebook veszélyesen sok információt akar elérhetővé tenni rólunk, és a barátokkal és családtagokkal való kapcsolattartás eszköze nem keverednő össze a félnyilvános vagy nyilvános szerepléssel. 

 

Akkoriban még volt egy blogom, aminek a fénykora 2007. volt. Egészen más élethelyzetben is voltam, gyakran szerepeltem a nyilvánosság előtt, és volt még blogoszféra; ennek szerintem mára vége. Ma már a blogok a közösségi hálózatoknak köszönhetően nem működnek úgy, mint azelőtt. Az egy képerőnyőt felváltotta három: a számítógép, a tábla és a telefon. 

 

Nem utolsósorban a magyar nyilvánosság szerkezete teljesen megváltozott az elmúlt években. A nyilvánosságban résztvevők száma és a csatornák száma is beszűkült, a nyilvános szereplés elfogadottsága és szerepe megváltozott. Az újfata nyilvánosságból teljesen kivontultam, számos tévé és rádiószereplést mondtam le, és a komment.hu kivételével mindent abbahagytam. Az iho.hu indításából kifaroltam, viszont a Twitteren igazán jelen vagyok, és nagyon érdekel a Google+ jövője is.

 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy kevésbé érdekelnek a közügyek, és visszavonultam volna a hálózatról. Sőt, egészen új dolgokon töröm a fejem. Hogy ebben mi egy személyes Facebook oldal szerepe, nem tudom még, de valamit csinálni kéne... Talán egy teamben?

 

A Facebook jelen formájában nem vonz, de nagyon meg is változott róla a pozitív és a negatív véleményem is. Akit érdekel a közösségi hálózatok és a nyilvánosság szerkezetváltozása, azokkal nagyon szívesen cserélnék ötleteket és eszmét. Inspirációnak: Foursquare, ifttt.com, Occupy the Internet, Layar (w/o sndrv.nl)

A Költségvetési Tanács vétójoga az iPaden

2011.03.10. 09:47 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: gazdaságpolitika alkotmány közpénzügyek portfolioblogger

A blogoszférát világszerte felvillanyozta, hogy a magyar alkotmány vonaton, repülőn, bizottsági üléseken születik egy iPaden. Kiderült, hogy a megszüntetett, majd együttműködőbb tagokkal újraalakított Költségvetési Tanács vétójogot fog kapni bizonyos költségvetési előterjesztéseken, és a javaslat egy francia szuperexpressz vonaton született!

Fel tud idézni egy olyan részt az alkotmányból, ami Stasbourg és Brüsszel között született, ahogy mondja, a vonaton?

 Igen. A kormány költségvetési korlátai kapcsán, költségvetési tanács vétójoga a költségvetési tervezettel kapcsolatban akkor, ha átlépnék az alkotmányos [adósság-]korlátot egy ilyen példa. De több hasonló volt, a preambulum nagy részét Strasbourg és Brüsszel között a vonaton utazva írtam.

A Szájer Józseffel március 8-án készült teljes interjút itt lehet elolvasni.

· 1 trackback

Putyin hatalmas gázalkut ajánl Brüsszelnek

2011.02.23. 22:08 | antal.daniel | 3 komment

Címkék: eu oroszország energia portfolioblogger

Nem mindennapi tárgyalás helyszíne lesz csütörtökön Brüsszel. Putyin miniszterelnök és a fél kormánya Barroso bizottsági elnökkel és a biztosokkal tárgyal. Putyin 2050-ig tartó gázalkut szeretne kötni, és azzal fenyeget, hogy a tárgyalások kellemetlenek is lehetnek. Oroszország az idén hatályba lépő európai gázpiaci jogszabályokat szeretné visszavonatni az Unióval.

Az oroszok napok óta üzengetnek az EU-nak, amelyben a hosszú távú gázszerződések felülvizsgálatával, gázkartellel és a litvánokra mért gázáremeléssel fenyegetőzik. Azt szoktuk mondani, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap,de egyáltalán nem igaz, hogy az oroszok alkupozíciója nagyon rossz: az EU és Oroszország jelenleg szinte tökéletesen egymásrautaltak gázügyben. Európa nem tud mással fűteni, és nem tudja mással mozgatni a gyárait, Oroszország viszont nem tud másból közintézményeket fenntartani és nyugdíjakat fizetni. Alighanem mindkét oldalnak engednie kell - de hol?

Vállalati, gazdasági szinten sem kisebbek a tétek. Úgy néz ki, hogy a Déli gázkorridor mentén tervezett hat vezetéktervből egy-kettő végleg ki fog hullani, és nem lehetetlen, hogy az Economistnak lesz igaza, amely a Nabuccora bukására fogadott ősszel. Magyarország egyelőre három vasat tart a tűzbe, de ennyi vezeték nem fog eljutni az ország területére.

Az EU kompromisszumra játszik az ITGI-vel való összevonás révén, a rivális TAP-ban érdekelt BP pedig azzal riogat, hogy a Nabucco tényleges költsége 14 milliárd euró lesz (ebből mintegy 17 százalék jut ránk).

A térkép és az egymásrautaltság alapján mindkét félnek engednie kell valahol. Bár nem hiszem, hogy holnap bármiféle egyezséggel fog Barroso és Putyin kiállni a kamerák elé, holnap estére biztosan tisztábban fogunk látni.

Mindenesetre akinek kedve van, tippeljen, hogy melyik szaggatott vonalat sikerül összekötni, és melyiket kell végleg leradírozni a térképről!

 

 

 

Lost Images - (ön)cenzúra és bűnrészesség

2011.01.23. 23:26 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: film bosznia hercegovina alapjogok

A hétvégén egyéni projektemhez kerestem anyagot, és akkor láttam ezt a félórás holland dokumentumfilmet. Arról szól, hogy az óvatos (ön)cenzúra a részigazság kompromisszumos bemutatásától hogyan jut el egy tömeggyilkosság bűnrészességéig. Sokat beszélünk manapság sajtószabadságról és cenzúráról. Hát itt egy nagyszerű film hozzá.

Nem szeretném a rövid, de tökéletesen dramatizált film poénjait lelőni. A film a cenzúra / öncenzúra hatásmechanizmusát mutatja be egy igen éles helyzetben, a srebrenicai tömeggyilkosságok helyszínén. Egy szerb újságíró az (állítólagos) katonai cenzúra hatására szelektálva mutatja be, hogy valami történik Srebrenicában. A nézőkben felsejlik egy tömeggyilkosság lehetősége, de legfeljebb tudat alatt érzékeli az inkrimináló képeket. Az eredeti adásanyag eltűnik. A háborús bűnőket vizsgáló bíróság szerint a master szalagba beletöröltek. Aztán előkerül egy másolat.

A nagy kérdés az, hogy a részigazságot publikáló újságíró a tömeggyilkosság felderítésében vagy éppen eltussolásában játszott mellékszerepet. A filmet itt lehet megnézni: 29 perc, megrázó, de nincsenek benne sokkoló képek. A durva az, amit a képeken éppen csak érzékelünk. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

· 1 trackback

Német-lengyel-cseh euronyugdíj-koalíció

2010.12.13. 14:36 | antal.daniel | 3 komment

Címkék: eu csehország nyugdíj gazdaságpolitika lengyelország portfolioblogger föderalista

Miközben idehaza a "nyugdíjreformunk reformjáról" folyt a "vita", az európai médiában két igen fontos kapcsolódó hír is felröppent: egyrészt, hogy Lengyelország megállapodott a magánpénztárakra nézve kedvező maastrichti kritérium-értelmezésben, illetve Merkel meghívta a cseheket és a lengyeleket az eurózónába, ahol a nyugdíjasok pár év múlva euróban kaphatják meg járandóságukat.

Az utóbbi hír szorosan kapcsolódik az egyre bonyolultabbá váló, és egyre élénkülő európai nyugdíjvitában, mivel Necas cseh miniszterelnök részben éppen a cseh nyugdíjrendszer problémáival hárítta a német közeledés. Csehország egyike azoknak az euró-szkeptikus államoknak, amelyek, ha akarták volna, már bevezethették volna az eurót, de nem tették. A német közeledés feléjük logikus, hiszen Németország Csehországhoz (és a már bent lévő Szlovákiához) hasonlóan szigorúbb euróövezeti szabályokat szeretne elérni. Lengyelország pedig az elmúlt hónapokban következetesen összekötötte a nyugdíj-elszámolási vitát az eurózóna jövőre megújítandó stabilitási és növekedési paktumával.

Pár hete azt írtam a komment.hu-n, hogy Magyarország és Bulgária a magánpénztári vagyonok részleges államosításával egy patthelyzetben lévő európai vitát rendezhet át.

Ha Magyarország és Bulgária (illetve esetleges követőik) egyfajta ellenreakciót váltanak ki az eurózónában, amelynek tagjai éppen most fizettek az írek bankbetétjei és a görögök nyugdíja után, akkor éppen egy a kormányaink szándékaival ellentétes irányú európai nyugdíjreform hivatkozási alapjává válhatunk.

Egyre több jel mutat arra, hogy ez sikerült. Miközben az eurózóna szigorúbb tagjai egyáltalán nem akarnak közösködni azokkal a tagállamokkal, akiknek nincsen nyugdíj-előtakarékossági alapjuk, azok, akik megtartják, nagyobb költségvetési mozgásteret kaphatnak, és nem mellesleg így "kedvezménnyel" vezethetik be az eurót.

A dolgok jelen állása szerint 2015-ben Lengyelországnak és Csehországnak (ha úgy akarja) lehetnek magánpénztárai és eurói is, Magyarországnak pedig valószínűleg egyik sem lesz. Bár, ahogy pont a csehek sokat mondják, az eurózónának is megvannak a maga hibái, azért a forintzóna sem egy leányálom: a magyar cégeknek minden hitelre öt százalékkal magasabb országkockázati felárat kell fizetniük, mint a szlovák versenytársaiknak, és a szlovákok előnye fokozódik.Ráadásul a cseh és a lengyel nyugdíj a szlovákhoz hasonlóan euróban lesz megfizetve.

Cancúnban debütál a Google Earth Engine

2010.12.05. 12:12 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: innováció környezetvédelem klímaváltozás ict egypillanat

A Google Earth Engine egy olyan Google Earth alkalmazás, ami az erdőirtások ütemét követi nyomon több kutatóintézet műholdkép-elemezésével. Bár valószínűleg tudományos értéke is van, egy megdöbbentő erejű demonstrációs eszköz, amit a Google.org filantróp alapítvány időzített a klímacsúcsra.

Erdőirtás a Kongóban

A képen a Kongói Demokratikus Köztársaságban az elmúlt tíz évben eltűnt trópusi erdők láthatók rózsaszínnel. Népességrobbanás, szegénység és rablógazdálkodás a világ egyik legszörnyűbb "államában", amelynek megalapítása óta szinte folyamatos a fegyveres konfliktus. A Google Earth Engine használatához le kell tölteni a Google Earth alkalmazást, ami a térképeket három dimenzióba helyezi.

 

A Wikileaks áldozatai és a "minőségi" sajtó

2010.12.05. 00:10 | antal.daniel | 3 komment

Címkék: sajtó privacy wikileaks alapjogok

Egy hete követem a Wikileaks botrányát, és számomra az egész ügy mélypontját kezdetektől az jelentette, hogy úgynevezett „minőségi” médiatermékek milyen lelkesen publikáltak lopott, privát és egyben titkos anyagokat is. Azon persze nem lepődtem meg, hogy sokan ezt elfogadhatónak, sőt, helyesnek tartják, azon viszont igen, hogy milyen kevés szerkesztőségben és kiadóban merült fel, hogy a lopott jelentések utánközlése olyan etikátlan, helytelen és egyben jogsértő tevékenység, ami önmagában is árt a sajtószabadság és a demokrácia ügyének, és persze aligha fog egyetlen demokratikus kormányzatot is arra sarkalni, hogy bővítse a legálisan utánközölhető dokumentumok körét.

A saját véleményem szinte mellékes ebben az ügyben. Nem szeretnék konspirációs elméleteket szőni, hogy a Wikileaks vajon a Kínai Kommunista Párt, az al-Kaida, vagy más a nyugati országok szövetségének megbontásában érdekelt szervezet ügynökeiből, vagy csak szimplán felelőtlenül hülye anarchistákból áll. Abban sem szeretnék a szárnyait bontogató magyar médiahatóságnak se ötleteket adni, hogy a magyar utánközlőkkel szemben milyen jogszabályokat vessen be, hiszen ezzel a károk már aligha mérsékelhetők. Egyszerűen csak szeretném két fontos cikkre felhívni a figyelmet.

Az első cikk, amit már nagyon vártam a héten, a Foreign Policy első összeállíátása a Wikileaks már ismert áldozatairól. Venezuelai ellenzéki újságíró, algériai másként gondolkodó képviselő, pakisztáni források. Olyan emberek, akiket demokratikus nézteikért üldöznek, és akik súlyos üldöztetéseknek lesznek kitéve amiatt, hogy egy demokratikus hatalom diplomatáival szabadon beszélgettek. A hatás nyilvánvaló: az elnyomó rendszerekben élő demokratáknak még nehezebb lesz a demokratikus világgal kapcsolatot tartaniuk, és nagyon sokan súlyos megpróbáltatásokat fognak átélni. A Foreign Policy cikk egyik erénye, hogy egy konkrét példán keresztül bizonyítja a Wikileaks hazugságait, illetve elkezdi a Wikileaks páratlan anarchista merényletében közreműködő öt nagy nyugati „minőségi” újság felelősségét feszegetni. A Wikileaks állítása szerint ők azért adtak át a lopott, állam- és magántitkoat tartalmazó dokumentumokat a „minőségi sajtónak”, mert ott alapos forráskezeléssel és felelősen fogják őket kezelni, például nem fognak olyan algériai jelentéseket közölni, amelyekből az elnyomó algériai rezsim megtalálhat bújkáló ellenzékieket. Nos, a Le Monde szekesztőiben nem csak „alaposan” szelektálták az algériai sztorikat, hanem volt bennünk annyi történelmi érzékenység és becsület, hogy az algériai szálakat egyáltalán nem publikálták (még). Azt azonban mégis tudjuk, és az algériai diktatúra titkosrendőrei is, hogy mit mondtak egyesek Algériában a diplomatáknak, ugyanis valójában a Wikileaks minden lopott anyagot egyben letölthetővé tett. A „minőségi” sajtónak átadott előnézet csak a beetetés volt, hogy a teljes, hosszabb, vágatlan fájl minél kelendőbb legyen. A „gondos forráskezelés” viszont az FP jóvoltából ebben az esetben dokumentált hazugásg.

A másik cikk a Spiked oldalán olvasható, és sokkal jobban a mélyére ás a dolog sajtóetikai és sajtójogi részének. Vajon hogyan lehet az, hogy a NYT vagy a Guardian, a baloldali „minőségi” média zászlóshajói, akik rendszeresen panaszkodnak arra, hogy a bulvármédia mondjuk becsapós telefonhívások rögzítésével lopja el hírességek magántitkait, tömegesen közli más hírességeknek az amerikai külügyi postázóból ellopott magántiktai? A Guardian természetesen azzal védekezik, hogy „felkészült” szerkesztői „gondosan” kiválogatják azokat az anyagokat, amelyek „közérdekűek”. Brendan O ‘Neil amellett érvel,hogy ezek a minőséginek mondott lapok valójában pontosan ugyanazt csinálják mint a bulvárlapok, csak más közönségnek próbálják eladni a termékeiket. Attól nem lesz „közérdekű” egy lopott jelentés, hogy a köz érdeklődése kíséri.

Sajnos sok naiv ember azt gondolja, hogy a WIkileaks a cenzúra elleni lép fel és a  sajtószabadság bajnoka, pedig pont fordítva, hiszen olyan anyagokat közöl, amelyek nem tartoznak a sajtószabadság körébe, viszont sok országban a cenzúra erősödését fogják elérni. Sehol sem fogja előmozdítani a sajtószabadság ügyét, viszont sok helyen csökkenteni fogja azt. Az igazi kár pedig az erőszak növekvő mértéke lesz.  A Wikileaks hosszú időre megnehezíti majd rengeteg amerikai diplomata munkáját, ami nem kevesebb, hanem több erőszakhoz fog vezetni a világban. A diplomácia ugyanis általában a háborús konfliktus praktikus alternatívája, és ez különösen igaz egy olyan katonai nagyhatalom esetében, mint az Amerikai Egyesült Államok.

A Wikileaks pártolóinak azt javaslom, hogy képzeljék el azt, hogy vajon egyet tudnának-e érteni azzal, ha a Wikileaks közzétenné a megkérdezésük nélkül a mailboxuk és a bankszámlakivonatuk tartalmát. Remélem, hogy a Wikileakset sikerül elpusztítani, mielőtt végrehajták következő tervüket, egy bank teljes belső levelezésének a nyilvánosságra hozatalát, és a kérdésem megmarad pusztán gondolatébresztő analógiának.

In Case of Emergency bejegyzés a telefonba

2010.12.04. 22:22 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: kommunikáció egészség egypillanat

Mentőápolók és mentőorvosok azt javasolták, hogy a szükség esetén értesítendő személy adatait mindenki ugyanazon megjelölés alatt adja meg, ugyanis azt tapasztalták, hogy közlekedési baleseteknél a legtöbb sérültnek van mobiltelefonja. Olyan sérülteknél, akikkel nem lehet kommunikálni, a segítségükre sietők nem tudják, hogy a telefon hosszú címlistájából kit értesítsenek.
 A nemzetközileg elismert megjelölés: ICE (= In Case of Emergency = "vész esetén") Ezalatt a név alatt annak a személynek a telefonszámát kell megadni, akit vészhelyzetben / szükség esetén a rendőrségnek, mentőknek, tűzoltóknak fel kell hívni. Ha több ilyen személyt szeretne megadni, a következőképp lehetséges: ICE1, ICE2, ICE3 stb. Könnyű megcsinálni, nem kerül semmibe és vész, baleset esetén nagy segítség lehet. Javasoljuk ezen információ megosztását a családtagokkal, ismerősökkel is!

 

 

 

 

 

 

Írország és Magyarország: a nyugdíj-ügy

2010.11.29. 21:40 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság eu nyugdíj írország porfolioblogger

Idén fontos tabuk dőltek meg az európai nyugdíjrendszerben: a német adófizetők először segítették ki technikailag a görög nyugdíjkasszát, a magyar és a bolgár kormány pedig elkezdte költeni a fogyó népesség előtakarékossági alapjait. Az ír kormány meg bankokat ment a nyugdíj-előtakarékossági alapból.

Tulajdonképpen logikus volt, hogy a világgazdasági válság, vagyis a világgazdasági régi vezető hatalmainak a válsága kihozza azok strukturális gyengeségeit. Európa esetében a legnagyobb gyengeség az elöregedés, és lett is élénk nyugdíjvita. A komment.hu-n a múlt héten azt valószínűsítettem, hogy Magyarország és Bulgária fogja kimozdítani a holtpontról, de a hétvégén besegítettek az írek is:

A magyar és bolgár lépés mégis különös helyzetet hoz létre azzal, hogy csökkenti a reformerek táborát, de élesebbé teszi az Unión belüli ellentéteket. A két ország lépése újabb érveket adhat azoknak a kezébe, akik már eddig is úgy gondolták, hogy az állami nyugdíjigérvényeket az államkötvényekhez hasonlóan adósságként kéne nyilvántartani. [...]Ha ennek hatására úgy fogják szigorítani a maastrichti kritériumokat, hogy azokba az állami nyugdíjrendszerek hiányát is be kell majd számítani, akkor a magyarok és a bolgárok duplán rosszul járhatnak, hiszen az előtakarékossági alapjukat elveszítik, viszont a népességük fogyásával arányosan egyre szigorúbb hiánycélokat kell majd teljesítsenek.[...] Az EU leendő nyugdíjpolitikáját megalapozó Zöld Könyv javaslatai éppenséggel ennek a technikai lehetőségeit is előkészítik akkor, amikor az állami és magánnyugdíjrendszerek statisztikai nyilvántartási rendszerét összevethetővé teszik egymással és az államháztartási statisztikákkal. Ha Magyarország és Bulgária (illetve esetleges követőik) egyfajta ellenreakciót váltanak ki az eurózónában [...] akkor éppen egy a kormányaink szándékaival ellentétes irányú európai nyugdíjreform hivatkozási alapjává válhatunk.

Nem sokkal előtte arra kértek, hogy az EU ír mentőcsomagját kommentáljam, amiről az jutott eszembe, hogy Írország mennyi ideig volt úgy a mintaképünk, hogy nem is tudtuk, miben minta. Az írek igencsak másfajta válságban vannak, mint mi, de máshogy is állnak hozzá. Az érveim talán nem voltak elég erősek, de ma újabb adalékként merült fel, hogy jobb híján ők is hozzányúlnak a nyugdíj-előtakarékossági alapjaikhoz, de azokat "csak" a bajba jutott ír bankokba irányítják át. Az ír kormány állítja, hogyha sikeres lesz a válságkezelés, a vagyon visszakerü a nyugdíjalapba.

Miközben az ír vita arról folyik, hogy a bankok vagy a nyugdíjalapok a fontosabbak-e,  mi heves vitába kezdtünk az EU gazdasági és pénzügyi főigazgatóságával. Ahogy a portfolio.hu helyesen észrevette, ez még elég kellemetlenné válhat a nyugdíjmegtakarítások felhasználásáról kialakulóban lévő vitában.

Pár hónapja még teljesnek látszott a közöny az európai nyugdíj-vitában, de ahogy közeledett a 2011. évi költségvetések elfogadásának az időpontja, egyre kényesebb témává vált az állami nyugdíjrendszerek deficitjének számítási módja és egyre értékesebb célpont lett a nyugdíj-előtakarékossági alapok pénze. A december közepi EU-csúcsra egész szép vita fog kialakulni a nyugdíjreformról európai szinten.

 

A pénzügyminiszteri táska elárverezése

2010.11.03. 13:24 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Szili Katalin, az akkor népszerű különutas szocialista házelnök lepte meg a pénzügyminisztert egy bőrtáskával azzal a céllal, hogy a westminsteri hagyományok szerint mindig ugyanabban a bőrtasakban érkezzen be a parlamentbe a büdzsé törvénytervezete. A hánytatott sorsú nemzeti költségvetéseknek ez a különös tárgyi emléke került online kalapács alá.

Az új miniszter, aki már nem is pénzügyminiszter, úgy döntött, hogy az előző évtizeddel való szakítás jegyében eladja a táskát. A bivalybőr táskára jelenleg a Vaterán lehet licitálni. A licit 100 ezer forintról indult és már majdnem egymilliónál tart, ami azt jelenti, hogy a bivalybőr eszközhez ténylegesen sikerült valamennyi eszmei értéket gyűjteni az elmúlt évek alatt. A bevételt a

Az elmúlt évek parlamentjeire nem volt jellemző a költségvetési fegyelem, és az idei költségvetés is az utolsó utáni pillanatban készült el. Nem tudom, hogy dobozban vagy táskában érkezett az aláírt törvényjavaslat a T. Házhoz, de azt nem csodálom, hogy senki sem akarja szakralizálni a dokumentumot.

A bevételt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére fordítják. Kedvezményezett: Magyar Kármentő Alap, IBAN: HU28 1179 4022 2222 2222 0000 0000 Számlavezető bank, OTP Bank Plc, Hungary, SWIFT BIC: OTPVHUH, belföldi utalásnál 1179 4022 2222 2222

Integráció vagy kirekesztés: Fortuyntól Merkelig

2010.10.17. 11:07 | antal.daniel | 6 komment

Címkék: bbc németország hollandia multikulti portfolioblogger

Amikor a BBC tévedésből az integrációt kirekesztésre cseréli, mindig a néhai Pim Fortuyn háziszolgája jut eszembe, aki kivágta ezért a BBC tudósítóját a holland politikus házából. A BBC tegnapi verziója szerint Merkel arról beszélt, hogy nem látják szívesen a németül beszélőket. A mai kiadásban már előtte van az "ell kell kerülni annak a látszatát, hogy". Zavaros? Hogyan mondta ki egy német kormánypárt vezetője, hogy "Multikulti ist tot".

Pim Fortuyn a háziszolgájával dobatta ki azt a BBC tudósítót, aki harmadszor hasonlította őt a francia antiszemita, neonáci beütésű Le Penhez. Fortuyn hitt az európai egységben, utálta az antiszemitákat, de a BBC rosszul értelmezetten politikailag korrekt szerkesztőségében neki az aktuális szélsőjobboldali rendbontó szerepe jutott. Ahogy a brit jobboldali sajtó akkor viccelődött, a populista jobboldal, a nacionalista, stb, stb már foglalt volt, a mérsékelt populista például az iráni bleviszályok egyik pártjára, így került Fortuyn a Le Pennel azonos dobozba. (Nálunk is megtörtént, egyrészt, mert a legtöbb sajtótermék a BBC anyagát lopta el, másrészt, mert nálunk a liberális is szélsőségesnek számít).

Szóval a BBC tegnap azt idézte Merkeltől, hogy nem látják szívesen a németül nem beszélőket, a mai tudósításban már azonban az szerepel, hogy el kell kerülni annak a látszatát, hogy nem látják szívesen a németül nem beszélőket. Elég jelentős korrigendum, bár én nem látom a bocsánatkérését. A tegnap esti tudósítás így szólt: "Anyone who does not immediately speak German is not welcome”. A mai:  "We should not be a country either which gives the impression to the outside world that those who don't speak German immediately or who were not raised speaking German are not welcome here."

Akit érdekel, hogy mit mondott Merkel kancellárnő, német közszolgálati adó angol és német tudósítására hagyatkozzon inkább. Majdnem pontosan azt, amit Pim Fortuyn 9 éve Hollandiában. Róla sokan gondolták, jómagam is, akinek egész Európára nézve jelentős hatása lesz, annak ellenére, hogy egy szélsőbalos állatvédő megölte a választási győzelem kapujában. Azt, hogy aki bevándorol, annak meg kell tanulnia hollandul (németül), különben nem fog tudni integrálódni. Azt, hogy integrálódni kell, mert soha nem fogunk békében élni egymás mellett. (Persze, azt Amerikában már százharminc éve is így gondoták).

Íme, a multikulti halott médiaöröksége, hogyan lesz az integrációból a BBC-ben kirekesztés még kilenc év után is. Ahogy Merkel koalíciós partnere, Horst Seehofer mondta: Multikulti ist tot. És a BBC hogy van?

Frissítés: itt a teljes cikkem az ügyről a komment.hu oldalán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vörösiszap: beszélgessünk felelősségbiztosításról

2010.10.14. 19:47 | antal.daniel | 3 komment

Címkék: katasztrófa gazdaság biztosítás mal kockázatkezelés portfolioblogger vörösiszap

Miért volt a vörösiszap-tározó kisebb másnak okozott kárra biztosítva, mint amivel egy használt Suzukit kiengednek az utakra? Hogyan kezeli Magyarország a katasztrofális méretű kockázatokat és miként kellene megváltozzon biztosítási és kockázatkezelési kultúránkat? Ideje a magyar biztosítási piacról és a felelősségbiztosításokról is beszélni.

Ahogy Tóta W. Árpád helyesen mutatott rá a maga stílusában,

"Magyarország nem áll olyan jól, hogy a drámai hatás kedvéért lemondjon egy nagyüzemről, amelynek nem is az a legfontosabb jellemzője, hogy munkát ad, hanem hogy versenyképes. A MAL európai piaci részesedése 12 %, a világpiacon 4 % - ezek óriási számok ahhoz képest, hogy mekkorák vagyunk. [...]. Már Kossuth is látta, hogy ipar nélkül a nemzet félkarú óriás, a mai Magyarország félkarú törpe lenne nélküle. Fáj a levágott ujj, de hülyeség volna miatta amputálni az egész kart".

Bár vannak kétségeim, hogy a magyar aluminiumipar mennyire volna versenyképes akkor, ha fizetne felelősségbiztosítást és költene kármegelőzésre, mielőtt pánikszerűen eltörölöljük, megszigorítjuk, betiltjuk, ideje volna előhozni az aktuáriusokat, a pénzügyeseket, és számolni. A komment.hu-on olvasható, kommentálható cikkem erről szól. Ahelyett, hogy sorscsapásként élnénk meg a természeti és ipari katasztrófákat, megelőzésre és a kárbiztosításra kéne költeni.

Amikor vásárolunk egy pármilliós vagy akár pár százezres értékű gépjárművet, addig nem kapunk rá rendszámot és forgalmi engedélyt, amíg kötelező alapon ki nem fizetjük a felelősségbiztosítását annak, hogy esetleg másnak kárt okozunk a kocsi használatával. A kötelező biztosítás nem olcsó, ugyanis a jogszabályi előírások szerint a gépkocsi értének sokszorosáért kell a biztosítónak helytállnia, hiszen ha tömegszerencsétlenséget idézünk elő vele vagy belehajtunk egy pótolhatatlan műemlékbe, akkor nem az autó elveszítése és hulladékának ártalmatlanítása a legnagyobb kár. Egy magyar autós azért fizet olyan sokat a "kötelezőre", mert kifizeti annak a rá eső árát, hogy a biztosító néha 1,25 milliárd forintig is felmenő károkra gyűjt tartalékot. Vajon miért írtak elő a magyar jogszabályok és a hatóságok 1,25 milliárd forintot egy gépkocsira, és hagynak működni egy vörösiszap-tárolót 150 millió forintos kárfedezettel?

Magyarország nemzeti vagyonának jelentős része nincsen biztosítva. A kötelező felelősségbiztosítás előírása a gyomirtástól az aluminiumiparig jelentős átrendeződést hozna, a következményekkel viszont ideje szembenézni. (Ha lehet, ott is kommentáljatok)

 

 

süti beállítások módosítása