Európában a leggyorsabban növekvő szén-dioxid kibocsátó ágazat a közlekedés - ez különösen igaz Magyarországra, ahol az egyéni autóközlekedés még mindig nagyon gyorsan fejlődik a tömegközlekedés hanyatlása mellett. A klímaváltozás miatt aggódóknak érdemes a közlekedési szokásaik átalakításakor a szén-dioxid kibocsátást is figyelembe venniük, amelyben egyre több kalkulátor van segítségükre. Remélem, hogy hamarosan nekem is sikerül egy ilyet készítenem, ugyanis, amint az két példából látható, az egyes országok közlekedés és energiapiaci különbségei miatt igen eltérő eredményeket kaphatunk a különféle távolságok és közlekedési módok összehasonlításával, bár általában elmondható, hogy a legkedvezőbbnek a vonat illetve villamosközlekedés tekinthető. (Ez az előny a teherfurvarozásban sokkal egyértelműbb).

A kibocsátás erősen függ attól, hogy egy-egy közlekedési eszközt hányan vesznek igénybe. A brit adatok tipikus értékekre vonatkoznak, de ha például egy nagy egyterű autót minden ülésén utazik valaki, akkor a tömegközlekedés tipikus kihasználtsága mellett a küönbségek már elhanyagolhatók. A brit TransportDirect.info Nagy-Britanniára jellemző értékekkel a következő táblázatot adja eredményül 100 kilométer utazásra:A francia államvasút kalkulátora a különböző szempontokat ütközteti: egyes utakra megmutatja a légi, vasúti és autós alternatíva időbeli, pénzbeli és szén-dioxid-kibocsátásbeli költségét. Franciaországban a kibocsátás szempontjából a vonatok sokkal kedvezőbb képet mutatnak mint Nagy-Britanniának. Ennek az oka az, hogy a francia vonatok szinte kizárólag atomerőműből nyert villanyárammal működnek.
Emissziós szempontból a legkedvezőbb alternatíva az energia-hatékony, és hatékony kihasználtsággal szervezhető vasút. Természetesen a vasutat is lehet kevéssé hatékonyan üzemeltetni. Egyes vélemények szerint ma Magyarországon olyan nagy a túlkínálat a közpénzből finanszírozott vonatjáratokból, hogy az alacsony ülőhely-kihasználtság miatt a buszok átlagos szén-dioxid-kibocsátása az alacsonyabb. Ebben természetesen az a hatás is benne van, hogy Magyarországon vannak dízelvontatású járatok, illetve a magyar villamosvontatás részben tiszta atomenergiából, részben nagyon piszkos széntüzelésű erőművekből származik.

A vasúti közlekedés előnye jórészt a közlekedésszervezési hatékonyságból származik. A kötöttpályán többé-kevésbé tartható menetrend van, míg az autósok gyakran nulla kilométer megtétele esetén is igen jelentős szén-dioxid mennyiséget eresztenek a levegőbe - ez a hatás a jól megtömött buszoknál egy főre vetítve valamivel kisebb.

Az eredmények nyilván nem meglepőek azoknak, akik próbáltak már benzinköltséget felosztani társaságokban, hiszen az egy főre eső fosszilis energiahordozó-fogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás között általában monoton kapcsolat áll fenn forint és szén-dioxid-szempontból is. De a közlekedés hatékonysága miatt a dugók ára és a szén-dioxid kibocsátás között is fontos kapcsolat áll fenn.