Húsz éve minden európai országnak önálló pénze volt, saját bankja, vasúttársasága, légitársasága, és persze mindenki leginkább otthon tanult és dolgozott. Aztán jött az Egyeséges Piac, ami ezt az egész világot a mi rendszerváltásunkkal majdnem egyidőben teljesen felforgatta. Idén október 6-án mutatják be az EU új egységes piaci törvényét, ami ezt a rendszert akarja megreformálni. [rosszul használtam az időzítőt - persze csak hétfőtől lesz jövő héten október 6 - AD1 És a Bizottság elnapolta a bemutatást - AD2]
Az egységes piaccal kapcsolatban általában több kritikát hallani, mint elismerő véleményt. A piacpártiak szerint a soknyelvű, sok nemzetállami érdeket védő Európában nincs is igazi belső piac, minden államnak van kedvenc áramszolgáltatója, légitársasága és mezőgazdasági terméke. A munkaerő és a tőke ugyan szabadon áramolhat, de a szolgáltatások áramlása a legutóbbi évekig szinte lehetetlen volt. A másik oldalon pedig mindezt a szörnyűséges globálkapitalizmusnak jó öreg jóléti Európába való beszivárgásaként értékelik. Sokan a nemzet hanyatlásaként élik meg a nemzeti vasúttársaság és a nemzeti valuta eltűnését.
Az elmúlt hónapokban elsősorban a közlekedési és az energiapiacokkal foglalkoztam, és elsősorban a közúti közlekedés szabályozottsága kapcsán döbbentem rá arra, hogy valójában Nyugat-Európában szinte a rendszerváltáséhoz hasonló léptékű gazdasági átalakulást történt az elmúlt húsz évben. (Dél-Európa pedig, amint a görögök példáján látjuk, sok tekintetben valójában csak látszólag előzőtt meg minket egy évtizeddel, inkább ott tart, mint mi a kilencvenes évek elején). Az egységes piacról szól törvény (ami megteremtette az EU úgynevezett belső piacát) szerintem minden várakozást felülmúlóan megváltoztatta Európát. 20 éve Bécsben osztrák bankok voltak, Hollandiában pedig gulden, a repülés drága volt, és különféle nemzetközi megállapodások korlátozták, hogy honnan hova lehet eljutni egyszerűen. Ahhoz képest, hogy Európa egy soknemzetiségű kontinens, erős nemzetekkel, úgy gondolom, hogy az európai piacintegráció példátlan. Tulajdonképpen kiépítésének sebességét, különlegességeit figyelembe véve nem is marad el az amerikai piacgazdaságtól olyan sokkal.
Európa egy olyan gazdaságtörténeti úton jár amin még senki sem járt előtte. Az amerkai piacgazdaságtól eltérő, de sok tekintetben hasonló szinten integrált, mégis soknyelvű, sokszínű piacgazdaság van kialakulóban. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az év, de talán az évtized legnagyobb horderejű EU javaslata a jövő héten bemutatásra kerülő Egységes Piactörvény. Amit eddig tudni lehet róla, az számomra nehezen teszi elképzelhetővé, hogy milyen változásokat fog elindítani, vagy éppen megakadályozni a következő húsz évben. A törvény egyik fókuszában a KKV szektor, amelynek egyelőre nehéz elképzelni az európai szintű nemzetköziesedését. A piacpártiak előre kritizálták az új törvényt, mert nem tartják eléggé egyértelműnek. Szerintem ezt nehéz előre belátni, mert véleményem szerint az 1991-es javaslatoknak sem tudta senki elképzelni a hatását. Mindenestre a következő hetekben szerintem érdemes lesz erről vitatkozni sokat.
Frissítés: Amexrap ugyanennek a tanulmánynak a belföldi piaci megállapításairól
