Euractiv.hu

Nincs megjeleníthető elem

visegrad-investments.com

Nincs megjeleníthető elem

HTML

Antal Dániel blogja

Antal Dániel

Promote Your Page Too Hosszú ideje vezetek blogokat, és ide hoztam át azokat a bejegyzéseimet, amelyek szélesebb közönségnek szólnak, illetve nem avultak el (mint például a kiállítás-meghívók és felhívások).

Euractiv Gyors





Friss kommentek

Magyarország!

GA

Vita: Megérné-e lecserélni a magyar erőműveket?

2010.10.02. 15:07 | antal.daniel | 9 komment

Címkék: magyarország energia pénzügy versenyképesség beruházás portfolioblogger

Magyarországi villamoserőművi parkjának megújításának időszerűsége szinte a rendszerváltás óta állandó polémiák tárgya, az atomerőmű megújításán és bővítésén kívül mégis kevés konkrétumot hallunk róla. Mennyit nyernénk ezzel? Vajon ténylegesen megérné-e megújítani az erőműveinket? Ki szeretne vitatkozni?

(Műfaji kísérlet: a Facebook oldalamon is lehet vitatkozni Note formátumban)

Az erőművek viszonylag egyszerű termelő üzemek, mivel általában két fontos inputból, tüzelőanyagból és munkából állítanak elő egy terméket, áramot. Ugyan az áram értékesítési lehetőségei majdnem percenként változnak, a termelési szerkezet mégis viszonylag egyszerűnek tekinthető. Az erőművi egységeket néhány világcég szállítja mindenhova, ezért a világban most épülő erőművek beruházási adatai irányadónak tekinthetők Magyarországra is. A várható tüzelőanyagköltségek ha nehezen is modellezhetők, de összevethetők más országokkal, hiszen a legtöbb tüzelőanyagnak globális (urán), kontinentális szinten regionális (olaj, kisebb mértékben feketekőszén és gáz) piaca van. A megújuló energiahordozók rendelkezésre állása (napsütéses órák, szeles órák) többé-kevésbé előrejelezhetők.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által 1984. óta szisztematikusan gyűjtött és modellezett beruházási és működtetési költség adatokból elég nagy pontossággal meghatározható, hogy mibe kerülne Magyarország erőművi parkját lecserélni. Ha a számításaim nem csalnak, Magyarországon az IEA szemléletével összevethető villamosenergia-termelői árak hat év átlagában 22,2 forintra jöttek ki egy kWh piacra vitt áramra. Ez az érték persze az urán és a gáz árának igen nagy fluktuációja miatt, illetve az amortizáció számításának módszerei miatt nem teljesen vethető össze a hazai gyakorlatban számított önköltséggel vagy a nagykereskedelmi árakkal, de egy jó becslésnek adható. (Tavaly természetesen ennél jóval olcsóbban termelték az áramot). A legnagyobb termelői, a Paksi Atomerőmű 8-10 forintos önköltséget számol el. Kritikusok a szememre vethetik, hogy a Mátrai Erőmű vélhetően komolyabb szén-dioxid költségekkel, az Paksi Atomerőmű pedig a mostani amortizációt meghaladó pótlási költségekkel kellene hogy számoljon, ezért szintén az IEA adatait beírva az elmúlt 6 év historikus adatai helyére az jönne ki, hogy a szén-dioxid kibocsátást jobban büntető, és az előrelátóbb tartalékképzés mellett 26,7 forintra emelkedne az áram önköltségi ára (ami nem mellesleg a fogyasztói árakat legalább tíz forinttal megemelné).

Mit nyernénk egy teljesen új erőművi parkkal? Ha minden erőművet nagyjából azonos kapacitású és fűtőanyagot használó, de teljesen modern erőműre cserélnénk, és élveznénk a technológiai haladásból fakadó nagyobb erőművi hatásfokot (és elszenvednék a nagyobb létszámhatékonyságból fakadó pótlólagos munkanélküliséget), akkor az önköltségi szint mintegy 18,2 forintra volna csökkenthető. Nem teljesen egyértelmű, hogy más fűtőanyagok használatával ezen sokat lehetne faragni: az atomenergia önköltségi ára is körülbelül 18 forintra jön ki. A teljes erőműparki cserével (ami természetesen sem pénzügyileg, sem technikailag nem kivitelezhető egyik napról a másikra), 3,6 billió forint azonnali költségünk merülne fel, amit az építkezések tényleges elhúzódása miatti 1 billió áthidaló költség növelne. A gigaberuházások összességében mintegy évi 132 milliárddal csökkentenék a hazai termelésű energia előállítási ára.

Ha ez igaz volna, akkor aligha érné meg Magyarországon erőművekre nagyobb léptékben költeni. Ezek a számok természetesen sok szempontból elnagyoltak, és bemutathatók ennél rózsaszínűbb keretben is. Ha azt gondoljuk, hogy a szén-dioxid kibocsátás és az atomerőmű élettartamának problémáját csak prolongáljuk, aminek a költsége most vonal alatti, a beszámolókban meg nem jelenő tétel, akkor az erőművi park cseréjének költségelőnye körülbelül a duplájára ugrik. A megújítás költségei jelentősen csökkennének, ha Magyarország az euróövezetben volna, és nem forintkamatokkal kellene számolni. (Ezekről talán majd később).

Veszélyben van-e a hazai ellátás biztonsága? Aligha. A probléma inkább az, hogy Magyarország rossz versenyképessége jórészt okozója a magyar energiaszektor rossz versenyképességének is. A magas országkockázat, a jogszabályi környezet bizonytalansága, a szektorra kivetett magas (külön)adók mind-mind a modernizáció ellen ható tényezők, ugyanakkor EU tagságunk lehetővé teszi, hogy versenyképesebb országokból, például Szlovákiából importáljunk áramot. A kérdés tehát nem úgy merül fel, hogy lesz-e áramunk, h a bentmaradunk az Unióban, hanem úgy, hogy az hazai termelésű lesz-e? A hazai termelés természetesen munkahelyeket, adóbázist és itthoni környezetszennyezést jelent. Az import lehet, hogy tartósan olcsóbb megoldás lesz, csak kérdés, hogy hazai adóbevételek és munkahelyek hiányában ki fogja megfizetni. Szerintem ez a versenyképeségi kérdés egyik tétje.

(Minden kommentet örömmel fogadok. Érdeklődés esetén szívesen megosztok még több számot is, de elsőre talán ez is sok...)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://antaldaniel.blog.hu/api/trackback/id/tr762339545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mig8 (törölt) 2010.10.03. 23:21:42

Egy apróság (nem vitatkoznék, inkább kiegészíteném).

Ugyanilyen fontos a hálózat is. Hiába teszel még négy blokkot a paksi négy mellé, ha nem tudod elvezetni. És ugyanez igaz a többi erőműre is. Jó kérdés, hogy mekkora pluszkapacitást bírna még el a jelenlegi hálózat?

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2010.10.04. 09:03:26

Itt nem plusz kapacitásokról van szó. Hacsak nem hosszabbítják meg az üzemidejüket, a legtöbb magyar erőműnek kb. 10 éven belül lejár az élettartama. Arról van szó, hogy érdemes-e őket úrajépíteni.

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2010.10.04. 18:58:38

@antalpet 3 milliárd dollár - nem is sok. Lehet, hogy valamit elírtak a cikkben?

mig8 (törölt) 2010.10.05. 06:12:41

@antal.daniel:

Paks kérdését azért vettem elő, mert napirenden van. Mármint a plusz 4 blokk.

Ami a többi erőművet érinti, úgy vettem észre, hogy az elmúlt években itt is, ott is épültek bizony új és modern erőművek. Hogy ezek a régiek kiváltására, vagy pluszkapacitás miatt, azt nem tudom.

mig8 (törölt) 2010.10.09. 07:11:41

Mégvmi az eszembe jutott. Tfh fel akarnak újítani egy erőművet. (Most tegyük egy picit félre, hogy akarják-e és hogy sok helyen ez történik.)

Az nem működik, hogy akkor erőmű lekapcs, és elkezdődik a felújítás, mert a kieső energiát vhonnan pótolni kell. Arról nem is beszélve, hogy a elektromos hálózat az erőműre volt optimalizálva abban a térségben. Tehát csak két megoldás marad: 1. Új erőműt felhúzni, mielőtt a régit lekapcsolják és így váltják ki a régit. 2. A régit csak fokozatosan újítják fel. Ez utóbbival az a gond, hogy annak ellenére, hogy ezt ma is csinálják - ezért mondtam, hogy sok helyen ez történik -, nem lehet mindent lecserélni anélkül, hogy egy rövidebb időszakra ne esne ki az erőmű. különösen igaz ez a kiserőművek esetén.

antal.daniel · http://antaldaniel.blog.hu/ 2010.10.09. 11:14:32

mig8 - Szerintem a magyar energetikai rendszerben nincsen pótolhatatlan erőmű. Ugyan vannak pótolhatatlan erőművi vállalatok, ilyen Paks, a Mátrai, talán még egy-két másik, de nincsenek pótolhatatlan erőművek. Egy erőművi vállalatnak általában több erőműve van. Pakson a baleset miatt simán kiesett egy, aztán a rendszeres nagy karbantartás esetén is egy-egy hónapra kiesnek erőművek. Éppen erről van szó: szerintem ma túl sok erőművi kapacitás van az országban ahhoz képest, hogy mennyire vannak kihasználva, illetve, hogy milyen olcsón lehet áramot importálni. És akkor a kiserőművekről ne is beszéljünk: azokat aztán végleg lehet pótolni, ha a rendszerirányítót kérdezik, ők annak örülnek, ha nem kell bajlódni a rákapcsolásukkal a hálózatra;) Egy tipikus kiserőmű egy paksi blokk 0.01 százalékát termeli, kábé ennyi a paksi blokk teljesítmény-ingadozása.

Egy szó mint száz - valóban, egy erőmű cseréje bonyolult dolog, de alapvetően finanszírozási kérdés, annyira a látszat ellenére nem koncentrált a magyar áramtermelés, hogy megoldhatatlan műszaki feladat volna.

mig8 (törölt) 2010.10.09. 19:35:45

@antal.daniel:

Az energiahálózat feladata, hogy egyenletesen biztosítson bizonyos feszültségszintű áramot minden egyes végponton. Amire én gondoltam, az nem a kieső erőművi kapacitás pótolhatatlansága, hanem az ellátási terülten az új forrásból bejövő energia egyenletes elosztása. Az adott területen a hálózat alapvetően arra az erőműre van optimalizálva, amelyik ellátja. namost ennek a pótlása szerintem minden körülmény között pluszköltség. Csak az időszakos leállás pluszköltsége be van tervezve.

A túl sok erőművi kapacitást illetően bizonyára igazad van. A jelenlegi kapacitást még akkoriban találták ki, amikor jócskán volt nehézipar. Viszont érdekes tény, hogy a jelenlegi fogyasztás mekkora. Tudtommal már elértük - talán már le is hagytuk - a 89-es szintet. Ez esetben pedig nem lehet többletkapacitásról beszélni.

Egyébként a kérdés nemcsak közgazdasági szerintem. Ha csak az lenne, akkor 100%-ig igazad lenne, hogy olcsóbb importból fedezni az elektromos igény nagyobb részét. Viszont a kérdés stratégiai is. biztosítani kell bizonyos üzemek és szolgáltatások problémamentes kiszolgálását. Ez feltételez bizonyos haza kapacitásokat.

A kiserőművek szerepével kapcsolatban miből gondolod, hogy a rendszerirányítók nem szeretik őket? Tudtommal ezek lokális jelentőségűek, 1-1 üzem mellé telepítenek ilyet, pl Budafokon, az élesztőgyár területén van egy.

De ebben a kérdésben igazad van akkor, amikor arról beszélünk, hogy mondjuk egy családi háznál napelemeket tesznek fel és a fölös áramot vissza akarják táplálni a hálózatba. Na ezt tényleg nem szeretik.

grjak 2010.10.11. 14:45:08

talán nem ártana egy hosszú távú stratégia elsőként, még lenne idő ennek elkészítésére, és ennek megfelelően átalakítani a villamosenergia-hálóztatot.
az ország egyik legfontosabb kérdését, a paksi erőmű élettartam hosszabbítását fú alatt elintézte az előző kormány, mindenféle társadalmi vita nélkül, anélkül h lenne nukleáris szemétlerakó....

érdekelt mostanság, hogy milyenek a tapasztalatok a nukleáris energiával világszerte, és a tanulmányok szerint a lehető legdrágább áramforrások egyike... figyelmeztető jel, hogy a nálunk mindenben fejlettebb kultúrájú finnországban is éveket húzódik az új erőmű építése, nem beszélve a költségek elszállásáról...

végre lehetne úgy egy stratégiát készíteni, ami az externális költségeket is figyelembe venné, és hosszú távú gazdasági számításokon alapulna.

sokkoló az is, milyen kőkorszaki módszerekkel történik az országos villamosenergia elosztása, a termelés szabályozása - a szélerőművek termelésének átvételét nem a fogyasztás és a szélerősség, hanem a szerződések határozzák meg. - intelligens szabályozással és korszerű távvezetékrendszerrel - összekötve a k-európai mini-országok rendszereit, és egységesen kezelve őket rengeteg felesleges termelői kapacitás lenne megtakarítható.

a biogáz, mint nagy mennyiségben elérhető mezőgazdasági melléktermék kiaknázása is prioritást élvezhetne - itt a jelentősebb foglalkoztatási hatás is szempont lehet. ha néhány éven belül nem lépünk a zöld energiák felé, esélytelen, hogy ebbe a fontos ipari ágazatban bármi keresnivalója legyen a világpiacon (vagy a hazain) magyar cégnek (pesztimisábban szemlélve pedig ez a vonat már elment).

ezekkel az intézkedésekkel meg sok mással együtt már jobban megérheti egy modernebb erőművi hálózat - ehhez persze elengedhetetlen lenne, hogy ne európa legdrágább hiteleiből kelljen ezeket finanszírozni, mert így biztosan nem mehet.

ahhoz képest, hogy ezek a döntések évtizedekre jelentősen befolyásolják egy ország versenyképességét, nagyon hiányzik a társadalmi vita és az is, hogy a hazai politikai elit felfogja a 21. századi kihívásokat.
süti beállítások módosítása