Antal Dániel blogja

"Az EU-csatlakozás volt az utolsó nagy közös nemzeti ügyünk, de a leggazdagabbak klubjában mintha elengedtük volna magunkat, és szegény rokonként viselkednénk. A gazdagság az erős nemzetek kiváltsága, nagyobb felelősséggel jár, több nagyvonalúságot és önbizalmat kíván, mint ami a mai közügyeinkre jellemző." Megjelent az első cikkem a komment.hu-n: örülnék, ha ott vitatkoznátok róla, vagy ennek kapcsán arról, hogy gazdagok vagy szegények vagyunk?

Az Európai Unió az agrárszabályozás liberalizációja keretében eltörölte azokat a híres szabáyokat, amelyekről sokan azt hihették, hogy csak az euroszkeptikus propaganda szülöttei - például az uborka görbéletére vonatkozó legendás szabályozást. Ezek a jogszabályok az EU agrár-protekcionizmusának, illetve a gyarmatosítók egykori piacpolitikájának voltak a remekművei. Az alábbi perverz részleteket a most eltörölt 2257/94 bizottsági rendeletben olvashatjuk:

A. Minimumkövetelmények

Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön követelmények és megengedett eltérések mellett a banán következő tulajdonságai minden osztályra vonatkozóan kötelezőek:
- zöld és éretlen,
- ép,
- megfelelően kemény,
- egészséges; nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan,
- tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes,
- kártevőktől gyakorlatilag mentes,
- kártevők okozta sérülésektől gyakorlatilag mentes,
- a kocsány legyen ép, nem megtörött, nem kiszáradt és gombakártételtől mentes,
- a virág maradványától mentes,
- az egyes banánok nem torz növésűek, és nem rendellenesen görbék,
- nyomásfoltoktól gyakorlatilag mentes,
- alacsony hőmérséklet okozta károsodástól gyakorlatilag mentes,
- rendellenes felületi nedvességtől mentes,
- mindenféle idegen szagtól és/vagy íztől mentes.
Ezen felül, a csomók, illetve részcsomók rendelkezzenek:
- megfelelő nagyságú, egészséges, jellemző színű koronarésszel, amely egészséges és gombabetegségektől mentes,
- a koronán egy sima felületű vágáshellyel, vagyis nem lehet tépett, leszakadt kocsánydarab rajta.
A banán fejlettsége és érettsége olyan legyen, hogy:
- kibírja a szállítást és az árukezelést,
és
- megfelelő állapotban érkezzen rendeltetési helyére, és érlelés után kellő érettségi fokot érjen el.

A egy ország energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy egy dollárnyi vagy eurónyi bruttó hazai termék előálltásához, vagyis a GDP egy egységéhez mennyi energiát kell felhasználni az adott országban. Az energiaintenzitás függ az ország gazdasági szerkezetétől (mennyi nehéz és könnyűipar van), a klímájától, illetve az ország lakóinak és intézményeinek energiahasználati szokásaitól.
A magyar gazdaság energiaintenzitása a legmagasabbak közé tartozik Európában, ami részben megmagyarázza energiafüggőségünket is. Az adatokat a Many Eyes segítségével lehet tovább elemezni.

Egy család energiafüggőségét definiálhatjuk úgy is, hogy a család jövedelmének mekkora részét kell villany- és gázszámlákra, esetleg tüzifa és szénvásárlásra költenie. Hasonlóképpen egy ország energeifüggőségét definálhatjuk úgy is, mint a külföldi, azaz exportbevételeinek hány százalékát kell külföldi energiavásárlásra, vagyis importra fordítania.Ezen az ábrán Magyarország energiafüggősége látható. A családi energiafüggőségtől eltérően ezt a számlát az ország egészének, tehát a vállalatoknak, a lakosságnak, illetve ezek adóbevételeiből közvetve a kormányzatnak kel megfizetnie. Az ország versenyképesség legegyszerűbb definíciója az, hogy mennyire vagyunk képesek jövedelmet bevonni külföldről. Az energiafüggőség és a versenyképesség összefüggése talán úgy ragadható meg a legjobban, hogy a külföldön szerzett jövedelmünk mekkora részét kell automatikusan továbbadnunk az energiatermelőknek. A helyzetünkön akkor javíthatunk, a több vagy jobb árut és szolgáltatást tudunk külföldön eladni, illetve ha olcsóbban szerezzük be az energiát, vagy kevesebb energiát használunk, másszóval spórolunk.

Korábban: Energiafüggőség a világban és más egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

Lássuk, hogyan álltunk a világgazdasági recesszió előtt! A lenti térképen, amit a Many Eyes segítségével tovább lehet nagyítani, és meg lehet nézni a mögöttes adatokat is, a CIA becslése látható arra nézve, hogy mennyi volt az egyes országok egy főre jutó jövedelme. Az adatokat az egyes országokra jellemző eltérő árakkal igazították ki, tehát (PPP igazítás). Ez azt jelenti, hogy az azonos színű országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti termékből ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül az aktuális valutaárfolyamtól.
Érdemes megkeresni, hogy Magyarország kikkel volt tavaly egy jövedelmi színvonalon, illetve érdekes lesz újra megalkotni a térképet a mostani világválság után.

Ma a Corvinus Egyetem szabályozás-elmélettel foglalkozó hallgatóinak tartottam szemináriumot a vasútszabályozás aktuális kérdéseiről. A prezentáció itt található meg. Korrábi vasúti témájú bejegyzések itt.

A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal üzleti környezetért felelős munkacsoportja vezetőjeként szerveztem ebben a témában azt a konferenciát, amelynek a lenti diák az összegző pontjai. A konferencia anyagai hamarosan elérhetők lesznek itt, a javaslatokat pedig a kerekasztalon előterjesztés és egy cikk formájában is meg fogom jelentetni.

Ez az év Kína nagy éve volt, az a kétségtelen. Az olimpia mellett Kína lett a klímaváltozás fő felelőse is, és hivatalosan is az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője. Szeptemberben 585 milliárd dollár amerikai államkötvény volt kínai tulajdonban, amivel immár megelőzte Japánt.

Japán a világ egyik legelöregedettebb társadalma. Ennek egy logikus, bár valószínűleg első hallásra meglepő következménye, hogy a bűnelkövetők is egyre öregebbek lesznek. 2002 óta majdnem megduplázódott a 65 évesnél idősebb, lebukott bűnelkövetők száma. A demográfiai változás azonban nem magyarázza teljeskörűen a jelenséget: a nyugdíjas bűnözők száma sokkal gyorsabban nő, mint a nyugdíjaskorúaké. A leggyakoribb időskori bűnelkövetési mód a lopás, zsebtolvajlás.

Az IMF új előrejelzése szerint a fejlett országok a II. világháború óta a legrosszabb gazdasági teljesítményt fogják nyújtani 2009-ben. Az összes "feljett" ország bruttó hazai jövedelme (GDP-je) -03%-kal fog csökkenni, miközben Kína "csak" 8,5 százalékkal fog nőni.

Bezárt Berlin legendás Tempelhof repülőtere. Európa egyik utolsó klasszikus repülőtere 1923-ban nyitott meg,1926-ban ez lett a Lufthansa szülőhelye és 1927-ben már saját metrómegállóval rendelkezett, először az ilyen középületek közül. (Ezekben az években még hidroplánok érkeztek a budapest Gellért-szálló elé). Nevezték a modern repülőterek anyjának. 1936 és 1941 között átépítették, ekkor nyerte el a mai, nagyszerű modern formáját. A második világháború után a hidegháború egyik jelképévé vált: az 1948-ban szovjet blokád alá vett Nyugat-Berlint a Tempelhofra érkező amerikai légihíd mentetette meg a kiéheztetésről. A hatvanas években itt is tömeg fogadta a Beatlest. 1994-ben a három nyugati hatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország itt vetettet ceremoniálisan is véget Berlin megszállásának, és ezzel az aktussal fejeződött be Németország és Berlin megosztása. A város által körülnőtt, kinőtt, és modern repterekkel helyettesített klasszikus légikikötő bezárásáról véglegesen 2007-ben döntött a berlini szenátus. 2008-ban népszavazást tartottak a nyitvatartásról, ami különös módon hozta elő Berlin egyre kevésbé látszó, és nagy gonddal takargatott megosztottságát. A nyugat-berlini választók identitása szempontjából fontos, szimbolikus épület repülőtérként való nyitvatartása mellett 80% tette le a voksát az egykori nyugati megszállási zónában és csak 30% a volt Kelet-Berlinben. Ma még nem lehet tudni, hogy mi lesz a repülőtér sorsa, de az biztos, hogy a modern Európa örökségének egyik legfontosabb eleme a Tempelhof repülőtér.

Képek: CC Stefan Geens, a légihídról kiadott nyugat-német bélyeg, CC Ole Begemann.

Frissítés: Egy kulturális fővároshoz méltóan a filmipar mentené meg a repülőteret.

Ruandában minden köztisztviselőt angolórára fog a kormány, mivel az ország 2011-től a franciáról az angol nyelvre vált. Bár az ügynek lehetnek diplomáciai előzményei is, a ruandai miniszterek arról beszélnek, hogy ma már az egész világ angolul beszél, még Kína is, csak a franciák, svájciak és a vallonok beszélnek franciául. Ráadásul az angol nyelvű tankönyvek sokkal olcsóbbak. Afrikában jellemző, hogy a sok törzsi nyelvet beszélő, a gyarmatosítók által létrehozott országok az egykori gyarmattartó nyelvét hagyták meg hivatalos nyelvként (Ruandában az angol, a francia és a kinyarwanda a három hivatalos nyelv), az azonban fantasztikus, hogy az elmúlt években Kelet-Afrika legbefolyásosabb országává váló Kínára hivatkozva váltanak angolra. (A képen látható gyerekek egyébként a 100 dolláros laptopon tanulnak netezni)