Antal Dániel blogja

Kilencvenhárom éves korában elhunyt Robert S. McNamara, az Egyesült Államok védelmi minisztere a vietnani háború első időszakában, a Ford és a Világbank egykori elnöke. Sokan, nyilvánvalóan tévesen, a háború egyik értelmi szerzőjének tartják. Korábban írtam arról a dokumentumfilmről, ami lényegében kizárólag McNamara az iraki háború árnyékában felidézett emlékeiből áll. Errol Morris Oscar-díjas filmjét 2004-ben az év legjobb filmjének gondoltam - azóta minden idők legjobb dokumentfilmjének gondolom. A háború ködében mély és bölcs betekintést ad a modern kormányzás és a nemzetközi viszonyok működésére, és egyben nagyszerű példa arra, hogy az előítélet, a szóbeszéd és a felejtés mennyi új ostobaság szülője lehet. Ha valaki szeretné megérteni a huszadik század történelmét, vagy érdekli az Egyesült Államok, a média vagy a kormányzás, aligha találhat jobb filmet A háború ködében - tizenegy lecke Robert McNamara életénél című filmnél, amely magyar kiadásban is kapható, és a jobb tékákban is bent van. McNamara pedig nyugodjék békében.

Ma jelent meg a véleményem a bankok egyolodalú szerződésmódosítását korlátozni kívánó idén áprilisban elfogadott törvényről. Úgy gondolom, hogy a törvény nem fogja elérni a kívánt hatást, és több kára lesz, mint haszna. Magyaország pedig ilyen olcsón nem ússza meg, hogy szembenézzen azzal: miért lettünk mi a globális pénzügyi válság egyik legelső és legsúlyosabb áldozata.

Az új, végiggondolatlan fogyasztóvédelmi szigorítás hatása várhatóan a bankok még szigorúbb hitelezési aktivitása lesz, ami hosszabbá és fájdalmasabbá fogja tenni a reálgazdasági recessziót. Az elmúlt években biztosan mind a bankokban, mind az állami szabályozó szervekben követtek el egyéni hibákat - ezeket az adott szervezeteknek kell megoldaniuk. Magyarországnak azonban azzal is szembe kellene néznie, hogy az esetleges egyéni hibákon túl pénzügyi rendszerünk - a bankok, a nyugdíjbiztosítók, a pénzügyi felügyelet, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank - milyen tévedések nyomán vált a tavalyi pénzügyi válság egyik első és legsúlyosabb áldozatává. Ez egyoldalúan nem megy: ha a Kormány és hatóságok csak a bankokat akarja megleckéztetni, ahelyett, hogy nyitott végű, konstruktív párbeszédet kezdene, az ügyfelek biztosan nem fognak jól járni.

A cikket a Komment.hu oldalán lehet elolvasni és kommentálni.

Richard Posner ezúttal a copyright szélesítése mellett érvel. Az újságok hirdetési bevételei már 2007-ben 8 százalékkal csökkentek, 2008-2009-ben pedig öt negyedév alatt 40 százalékot zuhantak. Posner szerint a demokráciát veszélyezteti, ha nem lehet finanszírozni a hírek független előállítását és vizsgálatát. Mivel Posner sem nagyon hisz a papírújság feltámadásában, megoldási javaslata

A szerzői jogvédelem [copyright] olyan kiterjesztése, ami kifejezetten megtiltja a szerzői jogi oltalom alá eső anyagok online terjesztését, amennyiben a jogtulajdonos ehhez kifejezetten hozzá nem járul vagy annak megtiltása, hogy linkeljék vagy átfogalmazzák a szerzői joggal védett anyagokat a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül, szükséges lehet ahhoz, hogy [a blogoszféra és a web] az online média által finanszírozott tartalmakon potyázzon.

Posner közgazdászi és bírói tekintélyére figyelemmel alighanem a javaslatot hamarosan sok érdekvédelmi szervezet és törvényhozó szájából fogjuk hallani. Lehet, hogy megindul az angolnyelvű blogoszféra a biztonságos kínai szerverek irányába?

via Toni Straka aka prudentinvestor

A Kiotói egyezmény célja az volt, hogy a nyolcvanas évek sikeres amerikai savaseső ellenes intézkedésinek mintájára a világ kvóták allokálásával, és a kvóták kereskedelmi jogával csökkentse az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás növekedésének mértékét. Általános nemzetközi megdöbbenést keltett, hogy az Egyesült Államok végül Oroszországhoz hasonlóan kimaradt az ENSZ égisze alatt megkötött, egyébként nem túl sikeres egyezményből. Politikai értelemben ezért áttörésnek nevezhető, hogy Obama elnök előterjesztésére az amerikai képviselőház, 44 elnökpárti demokrata ellenszavazatával, és 8 republikánus átszavazásával megszavazta, hogy az Egyesült Államok is vezessen be szén-dioxid kvótákat. Amennyiben a szenátuson is átmegy a javaslat, elhárul a Koppenhágai csúcs előtti legnagyobb akadály.

Sajnos ezzel annak az esélye is megnőtt, hogy a nemzetközi politikai kompromisszum a Kiotói Egyezmény valamilyen javított kiadása lesz, ami az EU számára volna politikai siker, hiszen pont mi vezettük be és hirdettük ezt a rendszert. Sajnos a kiotói mechanizmus Európában is teljes kudarcnak tekinthető: nemhogy csökkent volna, de nőtt mellette a szén-dioxid kibocsátás. Vannak, akik azt mondják, hogy ez a probléma orvosolható a rendszer finomhangolásával, de én azokkal a közgazdászokkal értek egyet, akik szerint a kibocsátás közvetlen adóztatásával lehetne elérni a kitűzött célokat a legbiztosabban és a legolcsóbban.

Korábban: Nőtt az EU szén-dioxid kibocsátása

Julian Popov bolgár író és újságíró a kreatív politikai blogírásról. Nagyon szórakoztató és tanulságos.



Az előadás folytatása: 2. rész; 3. rész

Európa politikai földrajzi atlasza 2009 elején: Támogatott Farmekek Uniója; Gáztolvajok; Paranoid Olajbirodalom; No YouTube Föld, etc. My Beloved Europe. Provided as it is. January 2009,AlphaDesigner's Political Design Buro (cc) Artwerk (Yanko G Tsetkov)

Az amerikai kongresszusi könyvtár az interneten nyomdai minőségben és a flickr közösségi képmegosztón is publikálja szerzői joggal (már) nem védett képeit. A 2009-es világválságban aktuális módon az egykori Farm Security Administration és az Office of War Information gyűjteménye az amerikai életet dokumentáló mintegy 277000 képét tartalmazza. Ezek közül kiemelték a huszonöt legismertebb, legkedveltebb, illetve a kurátoraik szerint legjobb képet. A migráns anya helyett én a Los Angelesbe vezető utat választottam, az út mentén egy vasúti hirdetéssel. A városba érkezőket tábla fogadja: "Legközelebb próbálja vonattal - Pihenjen"

A komment.hu oldalán jelent meg a Mire jó egy Közérdekvédelmi Hivatal címen az előző kormány utolsó ülésén állítólag elfogadott antikorrupciós csomagról szóló véleményem. A cikk központi témája a három törvényjavaslatból álló csomaghoz hasonlóan a "Közérdekvédelmi Hivatal".

A kormány által felállítani tervezett Közérdekvédelmi Hivatal - függetlenül a közérdeket védő rendőrségtől, az ügyészségektől, az Állami Számvevőszéktől, a Közbeszerzések Döntőbizottságától, a Gazdasági Versenyhivataltól, az Egészségbiztosítási Felügyelettől, a még megmaradt árszabályozó hatóságoktól, a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, az önkormányzatok és állami vállalatok belső ellenőreitől - vizsgál, szankcionál, ellenőriz. Eljárása azonban nem szolgál arra, hogy a korrumpált folyamatot az érintett közhivatalban, vállalatnál vagy intézménynél kijavítsák, illetve a megfelelő szankciókat az erre feljogosított szervek kiszabják: hogy a bíróság érvénytelenítsen egy csalárd szerződést; az árszabályozó hatóságok húzzák ki az indokolatlan árdrágító elemeket a villany-, gáz-, postai vagy vasúti számláról; hogy a Döntőbizottság újra lefolytathassa a közbeszerzéseket.

A komment.hu oldalán lehet véleményezni az írást, ami ezúttal rövid ideig volt címlapon, és egyébként sem ragadtatott el sok embert a hozzászólásra.

Győrben az alternatív hajtású járművek 2009. évi (IV.) Széchenyi Futamán a Prototípus kategória 1. díját, a leginnovatívabb jármű díját és a főszponzor Honda különdíját az ELTE Kémiai Intézetének csapata nyerte a HY-GO fantázianevű hidrogén-cellás koncept-autóval. Az egyszemélyes miniautó zéró károsanyag kibocsátása mellett 31 forint / kilométer költséggel képes legfeljebb 30 km/h sebességgel megtenni 90 kilométert. Ígéretes start.

Eközben az egyesült Államokban egy hibrid hajtású Ford Fusion döntötte meg a tankolás nélküli autózás távolsági világrekordját a szériamodellek kategóriájában. Carl Edwards Nascar-versenyző Virginiától Washingtonig 69 óra alatt 2326 kilométert tett meg 2,89 literes átlagfogyasztással.

Mindezt azért tartom érdekesnek, mert az utóbbi rekordban semmi különös nincsen: megfelelő vezetési technikával ugyanis bármilyen szériamodell fogyasztását a gyári érték alatt lehet tartani. Kerülni kell a gyorshajtást, ügyelni a jelentős követési távolságra és így csökkenteni a szükségtelen fékezések számát, a piros lámpákat minél kisebb gázzal megközelíteni, hátha zöldre váltanak... A jelentős anyagi és környezti terhelési megtakarítás néhány oldal elolvasásával és némi gyakorlással minden autós számára nulla befektetéssel elérhető, ráadásul az életben maradásunk esélyét is növelik.

Igazán nagy megtakarítást persze azzal érhetünk el, ha hidrogéncellás buszra szállunk, és otthonhagyunk néhány tucat autót. Fotó: (cc) tompagenet.

A múlt héten egy második cikkem is megjelent a komment.hu oldalán egy számomra igen kedves témában, a pénzelméletben.

Greshem klasszikus törvénye akkor működik, ha az uralkodó kényszeríteni tudja az embereket, hogy a rossz pénzt használják. A rossz pénzt az emberek költik, amilyen gyorsan tudják, mielőtt az állam tovább rontja az értékét, a jót, mondjuk az aranyat, a dollárt vagy az eurót pedig felhalmozzák. A pénzrontáson tetemes inflációs adó - régi kifejezéssel, a kamara haszna - keletkezik azzal, hogy az államtól a rossz pénzt is mindenkinek el kell fogadnia. A kilencvenes években a szabad árrendszert nem alkalmazó egykori kommunista tervgazdaságok összeomlása bebizonyította, hogy állami kényszer nélkül a törvényszerűség megfordul. A jó pénz ugyanis nem csak értékőrző, hanem általánosan elfogadott csere- és fizetőeszköz, hozama hosszú távon kiszámítható, mások is abban számolnak, és mindent lehet érte kapni: autót, lakást, hitelt, élelmiszert. Egy szabad gazdaságban az emberek olyan pénzt kezdenek használni, ami jól működik. Mondjuk a dollárt vagy az eurót.

A pénzelmélet volt az egyik olyan közgazdasági téma, amivel behatóan foglalkoztam a Láthatatlan Kollégiumban folytatott tanulmányaim során. A pénzelmélet a pénz fogalmán keresztül összeköti a pénzügy, a mikroökonómia és a makroökonómia tételeit, így közgazdászok számára különösen hálás kutatási terület. A cikkem mégsem nem tudományos jellegű, hanem arról szól, hogy véleményem szerint miért kerülhetetlen el az euró gyors bevezetése, akár azon az áron is, hogy egy időre csak másodosztályú tagjai leszünk az eurózónának. Itt lehet kommentálni.

A szombati Népszabadságban ennek a három anyagnak a kontextusában szerepelt a nevem:

Egészséges, jó erőben lévő céget veszek át elődömtől, aki mindig is példaképem volt - hangoztatta Grube, aki a tavaly 33,5 milliárd eurós árbevételt és közel 2,5 milliárd eurós adózás előtti nyereséget produkáló társaság bizonytalan időre elhalasztott privatizációjával kapcsolatban annyit mondott: [a Deutsche Bahn] tőzsdei bevezetéséről csak a pénzpiacok lenyugvása után lehet beszélni. Váltás a szimpatikus vasút felé

Az orosz államvasút a válság miatt mintegy 250 ezer alkalmazottját (minden ötödik dolgozót) fizetés nélküli kényszerszabadságra küldi. A vállalat az idén először lesz veszteséges, több mint egymilliárd eurós deficitet vár, és az év végére adóssága akár 7,2 milliárd euróra nőhet. Oroszország legnagyobb munkaadójaként az orosz államvasút 1,2 millió alkalmazottat foglalkoztat, és 450 ezer számára már rövidített munkaidőt jelentettek be. A szokásos létszámcsökkenés (nyugdíjba vonulás, elvándorlás) miatt megüresedő 54 ezer álláshelyet az idén nem is akarják betöltetni. (MTI) A VDSzSz elutasítja Bajnai MÁV-programját.

A szakszervezet azt állítja, hogy a Reformszövetség égisze alatt a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal volt elnöke, Antal Dániel által készített dokumentum egyebek között a MÁV-bérek 5 százalékos csökkentését és a vasutasok részmunkaidőben történő foglalkoztatását sürgeti. Ezzel 86 milliárd forintot vonnának el a vasúttól, továbbá Bajnai tervei között szerepel az is, hogy csökkentené a közösségi közlekedés támogatását. A VDSzSz elutasítja Bajnai MÁV-programját.

No comment.