Antal Dániel blogja

Ld. Személyes vasúti járművek

Érdemes elhelyezni magunkat a térképen: a pirosabb szinek a nagyobb GDP-koncentrációt (egyszerűsítve, gazdasági fejlettséget, illetve bruttó jövedelmet), fehérebb, sárgább színek alacsonyabbat jelentenek.

Szerők: John Gallup, Jeffrey Sachs, Andrew Mellinger, Források: Earth Institute (pdf letöltés) Econbrowser

Az információ megfelelő sűrítése számtalan matematikai kutatás tárgya. Az egyik legegyszerűbben értelmezhető sűrített adat maga a térkép. Ha a térképen nem a domborzat hiányzó harmadik dimenzióját sűrítjük, hanem mondjuk a lakóházak életkorát, vagy a népsűrűséget, a közpolitikai tervezésben nagyszerűen használható eszközt kapunk. A Columbia University Earth Institute kutatói pontosan ezt csinálják az USA népszámlálási adataival. A felső térkép azt mutatja, hogy a lakóházak mekkora része épült 1970 előtt, az alsó pedig azt, hogy mekkora része épült 1970 után. Ez az érdekes statisztika pedig nagyon sokat elmond arról, hova tevődik át az USA súlypontja, hol várhatók az épületek (és lakóik) elöregedéséből szociális problémák, hol nő és csökken a népesség. A U.S. Census Grid segítségével nagyon sok mindent megtudhatunk az Amerikai Egyesült Államokról. Magyarország ennél sokkal kisebb ország, ki tudja, talán érdemes volna megpróbálkozni ezzel a módszerrel.

Hetven eszendeje, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső, a magyar irodalom legnagyobb korszakában alkotó író. Azt hiszem, Kosztolányi a legkedvesebb költőm.

Nem hiszem, hogy bárki meg merné kérdőjelezni Kosztolányi alkotásainak halhatatlanságát, 2006-tól azonban meg is szüntek a műveivel kapcsolatos jogi korlátok. A magyar szerzői jogi törvény alapján 70 évvel halála után, vagyis 57 napja közkincs lett minden írása, köztük regényei, fordításai, versei. Bárki szabadon másolhatja, kiadhatja, digitalizálhatja, terjesztheti Kosztolányi műveit! Szeretnék jó példát mutatni, ezért egy szilveszteri haiku-fordítását szeretném megosztani mindenkivel:

Ó-év

Elillan az év, nincs nyugsága nálam.
Utána nézek,
két tenyerembe hajtva állam.

Az eredeti haiku Nakauchi Choji alkotása, aki Kosztolányi japán kortársa volt. Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei a Magyar Elektronikus Könytárban már megtalálhatók.

Magyarország a Transparency International egyik korrupciós listáján a 41. helyet foglalja el 2006-ban. Ezzel Jordánia és Mauritius közé kerültünk, megelőzzük Csehországot és Szlovákiát.

Az Economist 2006. november 11-i száma a korrupció mérésének különféle módszereit ismerteti (Strains of sleaze). A TI rangsora alapvetően szakértői becsléseken alapul, de több empirikus módszerrel nagyon konzisztens eredményeket ad. A TI indexek meglepően jó együttállást mutatnak a Világbank olyan indexeivel, amelyek egyszerű módon mérik az állami bürokrácia útvesztőit: hány nap alatt lehet elintézni vámügyeket, hány oldalas az adótörvény, vagy hány napig tart bejegyezni egy céget. Úgy tűnik, minél több aláírás kell valahol, annál nagyobb a veszély.

Az index összemos egészen eltérő korrupciós jellemzőket: vannak, ahol tiszta a közigazgatás és korruptak a politikusok, vannak, ahol tiszta politikusok probálnak egy korrupt adminisztrációt megfékezni, máshol az igazságszolgáltatás fertőzött. Az okok és okozatok láncolata sokféle lehet, a kölcsönhatások gyakran oda-vissza hatnak. Egy korábbi Economist cikk idézett egy szórakoztató statisztikai elemzést, amely meglepő erős kapcsolatot mutatott ki az országok TI indexe, és az ország new yorki ENSZ diplomatái által (az immunitás okán) be nem fizetett parkolási csekkeinek száma között.

A Szabadlovas Közgazdász Egyletben néhányan igyekszünk a "szellemi tulajdonjogok" intézményének közgazdasági értelmezésére műhelyt létrehozni. A téma szerepelni fog a Kovács Ádám Hangpostája című egyesületi rádióműsorunkban és az egyesület más fórumain, az ingyenebed.hu oldalunkra pedig felkerült A szellemi tulajdonjogok, a művészet és a tudomány finanszírozása című vitaindító írásom. A vitába a honlapon keresztül, vagy a cikkben szereplő Wikipédia-utalások vitalapjain keresztül bárki névvel vagy név nélkül bekapcsolódhat.

A sors fintora, hogy éppen a Vasutasnap hetében sikerült először szabadságra mennem miniszteri biztosként, így a Népszabadságban jelent meg ünnepi szövegem. "A politikai rendszerváltás óta a 15. Vasutas Napon kezd kézzelfoghatóvá válni a magyar államvasúti rendszer megváltozása is. Tavaly hatályossá vált hazánkban a miénktől gyökeresen eltérő közösségi vasúti jog, és 72 év után újra megjelentek a magán- vasúttársaságok is a pályán". A teljes szöveg a Népszabadság Online oldalán érhető el. Egy másik, rövidebb, a vasúti dolgozókhoz intézet köszöntőm pedig a Vasutas Magazin következő számában fog megjelenni.

Megjelent "A mellékvonalak lehetőségei az új európai szabályozási környezetben" című cikkem a Közlekedéstudományi Szemle LIV/11. számában, ugyanitt egy nagyon érdekes cikk olvasható Dr. Farkas Gyula tollából a vasúti pályadíjmeghatározás módszereiről. December 1-én az egykori Közgázon, a Budapesti Corvinus Egyetem állami szabályozás kurzusán tartok szemináriumot a vasútszabályozás kérdéseiről, amelynek handoutja és ajánlott irodalomjegyzéke a vasutas anyagok között lesz elérhető.

Megjelent a vasút helyzetét és a vasútliberalizáció lehetőségét elemző Vasút a határon című írásom némileg rövidített változata a Népszabadság Hétvége mellékletében. A cikkre reagál a duplaoldalon a MÁV jelenlegi menedzsment-álláspontját tükrőzö, "a kormányzati felhasználásra készített bizalmas szakértői" anyagok alapján készült "Gödörben" Kapitány Szabó Attila neve alatt, a szakszervezetek álláspontját rögzítő "Ragaszkodás" és Koi István operatív feladatok nélküli debreceni területi igazgató, egyes által vezérigazgató-jelöltnek tipplet karriervasutas rövid portréja.

Megjelent Ormos Mária a gazdasági világválság magyar visszahangjáról írt kritikám, a Búvárnapló a Magyar Narancsban.

Tökéletes időzítés, zseniális témaválasztás: miként reagált a magyar szellemi élet a globalizálódásra először rávilágító nagy történelmi eseményre, az 1929-ben kezdődött gazdasági világválságra? Képes volt-e periferiális országunk érdemben reflektálni arra a nagy rejtélyre, amit kortársaik erejüket megfeszítve próbáltak értelmezni Nyugaton? Miként fogadták az Európa integrációjának előfutáraként felvetett sok tervet a francia-német szén-acél közösségtől az Európai Egyesült Államok gondolatáig?

A könyv azt próbálja elemezni, hogy miként reagált a magyar nyilvánosság arra az eseményre, ami az első valóban nyilvánvaló globális gazdasági eseménysorozat volt. Cikkemben arról írok, hogy Ormos Mária a zseniális témaválasztás ellenére miért vall kudarcot.

A GKM-ben megkezdett munkám a magyar vasúti mellékvonalak rehabilitálására sajnos nem volt folytatható. A kollégáimmal, önkormányzati partnereinkkel és tanácsadónkkal kidolgozott modell az első, és eddig egyetlen javaslat a probléma EU-konform kezelésére. A munka eredményének mentése érdekében szakpublikációra készítem elő, amihez minden kommentárt örömmel fogadok. A tanulmány rövidített verziója a Szabadlovas Közgazdász Egylet honlapján olvasható, és a csatlakozó fórumban névvel és név nélkül is vitatható

Megjelent új cikkem a Népszabadságban a közszféra információs kincsével való gazdálkodásról, a közszféra információinak gazdasági erőforrásként való felhasználásáról, és az információs szabadságjogokról.

A közszféra információs kincsének előállítását a jövőben is elsősorban az elsődleges hasznosításnak, a közfeladatok ellátásának kell motiválnia. Ennek az információtömegnek az előállításából százezrek veszik ki a részüket, munkaórák millióit töltve el a komputerek előtt. A statisztikai adatgyűjtésekben a részvétel mindenkinek a saját költségén kötelező. Átfogóan semmi nem szabályozza, hogy kinek, miért, miről rögzítik ezeket az adatokat, és ezt igazából nem is látja át senki.

Teljes szöveg: Kincs, ami nincs, Népszabadság, 2004. március 11.