Antal Dániel blogja

Adrian G. White, a University of Leicester tudósa azt kutatja, hogy az emberek mitől és hol boldogak a világban. Egyes pszichológusok az emberek szubjektív jóérzését kutatják, White pedig megpróbálja ezt úgy feltérképezni, hogy összefüggésbe hozza azokkal a kérdésekkel, ami az emberek hangulatát legjobban meghatározza: lakás, egészség, munkahelyi kapcsolatok, egzisztenciális biztonság. A kutatásra az FP Blogon találtam rá.

Érdemes ezen a térképen kikeresni a helyünket a világban, vagy összevetni a térképet a világ jövedelem-megoszlásával, esetleg azzal, hogy hova szeretnének költözni az emberek. Nem minden arany, ami fénylik? Mongólia különösen felkeltette az érdeklődésemet.

Az alábbi ábra az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatainak felhasználásával azt mutatja meg, hogy egy tonna áru egy kilométerre történő elszállításához az egyes közlekedési módoknak hány gramm szén-dioxidot engednek a légkörbe.

A környezetet legkevésbé a tengeri hajózás terheli, ezt követi a vasúti áruszállítás, harmadik helyen pedig a belvizi hajózás áll. A belvizi hajózás energia-hatékonyságát rontja, hogy általában nehéz megszervezni mindkét irányba a hajó megtöltését. A folyásirány szerint lefelé a hatékonyság kiváló, felfelé viszont a vasúthoz képest sokkal rosszabb. A közlekedés szén-dioxid kibocsátását legolcsóbban az áruk hajóra vagy vonatra rakásával lehet csökkenteni.

Amíg Budapesten a traktort és taxit ábrázoló új tiltó táblák jelentik a beszédtémát, az elmúlt hónapokban Európa más városaiban megjelentek a feminin közlekedési táblák is. Feltűnt, hogy a közlekedési táblákon mindig egy férfialak mutatja meg, hogy mit szabad, és mit nem szabad? Tavaly decemberben a BBC adott hírt arról a nagyvilágnak, hogy Madrid Fenlabrada külvárosában szoknyás közlekedési táblák jelentek meg. Ezzel szinte egy időben jelent meg a Tűsarok két cikke, A bécsi példa, és a Bécs másképp látja, amiben megtudhattuk, hogy a közép-európa kulturális központjában ennél átfogóbb program keretében hasonló eredményekre jutottak. (Hozzám ez a Piroska blogon keresztül jutott el). Íme a bécsi városháza tematikus oldala: Wien sieht's anders. És mi a helyzet Budapesten? A civil feminista ellenzék javaslatai értelmesek, de sokkal kevésbé látványosak (Borbíró Fanni: Demszky és a nők). Én hiszek a meglepetések, a váratlan pillanatok erejében, lehet, hogy nagyobb momentumot kapna a budapesti esélyegyenlőség is, ha valakinek egy nőiesített táblára kéne reagálnia a kocsijából?
Szóljatok hozzá!

További közlekedési témájú bejegyzések

Az év talán legjobb híre, hogy lényegesen mérséklődött a népességfogyás üteme. Magyarország lakossága 10,067 millió fő, ebből viszont sajnos 3,953 millió fő állt alkalmazásban. A bruttó átlagkereslet 7,9%-kal, a nettó az adóemelések miatt 7,4%-kal nőtt. Az év végén átlagosan 6,5%-kal voltak magasabb az árak az előző év véginél, vagyis a lakosság reáljövedelme enyhén emelkedett. A munkanélküliség 7,5%.

Magyarország bruttó hazai jövedelme (GDP) 3,9-4,0%-kal növekedett 2006-ban. A magyar ipar ismét jól teljesített, növekedése az előzetes adatok szerint 10,1% volt. Az év végén az ipar belső piacain 9,2%-kal voltak magasabbak az árak, a külpiacokon 1,1%-kal nőttek a magyar termékek árai. A fontosabb mezőgazdasági növényekből termelt mennyiség általában csökkent, leginkább a cukorrépáé. Ennek a növénynek addig volt értelme, amíg Európa cukorból önellátó akart maradni, és dotálta a termelését, 2006-ban azonban ennek a majdnem kétszáz éves időszaknak a végét határoztuk el. Nem függetlenül az energia-függőségtől és a klímaváltozástól 18,1%-kal nőtt a termelt repce mennyisége, amiből többek között bioüzemanyag készül. Elvileg a jövedelmezőségnek viszont nőnie kellett: a termények ára 18%-kal, az állati termékeké 4%-kal nőtt, a 7,1%-kal emelkedtek, vagyis a növénytermelők jövedelmezősége nőtt, az állattenyésztőké viszont elég drámaian csökkent.

Ezek fényében nem meglepő, hogy magyarország külkereskedelmi mérlege valamennyit javult: forintban számolva 24%-kal, euróban számolva 16%-kal ért többet az exportunk, és csak 22%-kal, illetve 14%-kal importáltunk többet. Összességében az ország még így is éves szinten 547 milliárd forinttal nagyobb értékben importált, mint exportált.

A magyar turizmus nem zárt valami jó évet, amihez egészen biztosan hozzárjárultak a budapesti zavargások. Valamivel kevesebb vendégéjszaka volt, és az árak emelkedése is az infláció alatt maradt. Forrás: KSH

A képhez hozzá tartozik: Magyarország a világ leggazdagabb területeihez tartozik, a 44. legszabadabb nemzetgazdasága van, és ha lassan is, de felzárkózóban van az EU átlagához.

Íme, a 2007. évi frissítés.

Az Unicef gyermekjóléti jelentése (pdf) a fejlett piacgazdaságokat tömörítő 21 OECD ország körében hat szempontból vizsgálta a gyermekek jólétét. Ezek az országok általában a világ leggazdagabb országai. A legjobb lehetőségei az észak-európai jóléti és liberális államokban, valamint Spanyolországban van a gyermekeknek. Az utolsó öt: Portugália, Ausztria, Magyarország, Egyesült Államok, Nagy-Britannia.

Biztos, hogy érdemes alaposan elemezni a jelentést, mert a triviális válaszok nem adják magukat. Az országok egy főre eső jövedelme nem tűnik döntőnek: Magyarország csak egy hellyel marad le a csoporton belül is egyik leggazdagabb Ausztriától. A fejlett jóléti állam és a hatékony állam láthatóan segít, de Spanyolország mégis a legjobbak, Portugália a legrosszabbak között van. A helyzet nem drámai olyan szempontból, hogy a 21 ország a világ leggazdagabbjai közé tartozik, de látszik, hogy a megfelelő társadalmi és állami intézményekkel sokat lehet javítani vagy rontani. Az utolsó két helyezett esetében a társadalmon kívüli rétegek, a gyakran etnikai hovatartozáshoz kötődő masszív deprimáltság biztosan sokat ront. Magyarország esetében: esetleg a romák helyzete?

Link: New York Times, Family Scholars, Guardian.

A MOKK szórakoztató új technológia-adaptációja: az amerikai elnökök által leggyakrabban használt szavakhoz hasonlóan a magyar Országgyűlés leggyakrabban használt szavainak vizualizációja szófelhőben. 2006. novemberében: vizitdíj, korkedvezmények, notifikációs, kijózanodás, Garamhelyi, őszödi, Kondorosi. A 2002-es Országgyűlés filozófikusabb volt: a dialektikus szót talán még egy parlament sem használta ennyiszer a világon!

A kartogram egy olyan torzított térkép, amelyen a területi egységek térképe nem a valós földrajzi területtel, hanem valamilyen más változóval, például a területen élők létszámával arányos. Ez a vizualizációs eszköz nagyon alkalmas gazdasági és társadalmi viszonyok ábrázolására. A fenti képen a világ politikai térképe láthatót, amelyet lent Mark Newman az egyes országok népességével torzított el. Látható Kína és India dominanciája. (Newman honlapján ugyanez egy főre eső jövedelemmel, szén-dioxid kibocsátással is megnézhető). A kartogramok készítésével és gyűjtésével foglalkozik a Worldmapper nevű honlap. A Cartogram Centralon pedig szoftverek is találhatók. Ha valaki tud Magyarország térképével készült kartogramról, vagy erre alkalmas szoftverről, hagyjon itt egy posztot!
Linkek: kartogram, térkép, statisztika.

Az amerikai Heritage Foundation és a Wall Street Journal 1995. óta értékeli a gazdasági szabadság fokát a világ országaiban. A legfrisebb, tegnap publikált értékelés szerint Magyarország piacgazdasága mérsékelten, 66,2%-ban szabad gazdaság. Mindez a világon belül inkább szabad, Európában inkább nem szabad gazdaságot jelent. A magyar gazdaság szabadságát legjobban a kormányzattól való függés csökkenti. A magyar gazdaság a 2001-ben publikált, tehát a 2000. évet tükröző értékelésben volt a legszabadabb.

A Heritage Foundation szabadság-indexei és az egy főre jutó GDP között meglehetősen egyértelmű az összefüggés: nagyobb szabadság, nagyobb jövedelem.

Linkek: gazdaságpolitika, gazdasági intézmények, gazdaságtörténet.

Egyelőre úgy látszik, hogy az autópályaépítők tízmilliárdokkal rövidítették meg a közös kasszát, a GVH megbüntette őket (Vj-27/2003), de kártérítési per még nem indult ellenük. Valaha jómagam is írtam erről egy publicisztikát. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke többek között erről az ügyről, meg a villamosenergia és patikaliberalizációról beszélt a Népszabadságnak adott interjúban.

Douglas Tompkinscalls hisz a magántulajdonban és a környezetvédelemben is. Elkezdte felvásárolni Argentína veszélyeztett Ibera lápvidékét, a még megműveletlen területek ilyenképpen a magántulajdon védelme alá helyezve. Tompkinscalls a tulajdonába került 310 ezer hektáron ökológiai rezervátumot hozott létre, amivel kiváltotta az argentín baloldal haragját. A perónisták imperalistának bélyegezték és államosíttatni akarják földjeit. A Guardian cikke.

Egy régebbi poszt alapján szóba került a térinformációs rendszerek használhatósága. Ennek kapcsán kaptam a MOKK Atlasz béta-verziós rendszerre mutató linket, számtalan gyermekbetegséggel. Hálás köszönet a kommentelőknek, most két külföldi eszközzel összevetve próbálom ezeket a problémákat értelmezni, javítsatok ki, ha tévedek!
Az ábrán Magyarország vándorlási különbözetei láthatók választókörzetenként (csak erre a területi egységre tudtam a népszámlálási adatokat rávetíteni). A sárga területeken érdemi vándorlási többlet, vagy egyensúlyközeli helyzet van, a halvány területeken egyensúly van. A kék, bordó, narancs területekről sokan jöttek el. Ennyi jelentést másfél óra alatt sikerült a térképre varázsoljak, ugyanis a legtöbb adat semmit nem jelent a rendszer területi egységeire vetítve, a színezés megtévesztő. Az adatok felosztására végtelen lehetőség van, de statisztikai képzettséggel is nehéz jól megalkotni.

Vessük ezt a térképet először össze a korábban ezen a blogon posztolt egyszerű Gapminder térképes statisztikával. A Gapminder egyetlen, de nagyon könnyen értelmezhető (és csalásra nehezen használható) vizualizációs eszközt használ: egy közvetlenül értelmezhető mennyiséget az országhoz rendelt kör területével arányosít. Kicsiben, nagyban is látszik, hogy hol mekkora mértékben járulunk hozzá a légkör szén-dioxiddal való feldúsításához. Az egyszerű eszköz megkerüli a szinezés problémáját, illetve a kvantálás nehézségeit. Ahol idősorok állnak rendelkezésre, évről-évre nézhetjük a körök méretének változását. (A Gapmindernek egyébként van egy másik nagyszerű elemző eszköze is).

Az IBM szintén béta verziós Many Eyes applikációja számtalan dolgot egyszerűbben és jobban old meg mint a magyar Atlasz. Az egyik nagy erénye, hogy a felhasználók maguk tölthetnek fel adatsorokat elemzésre. (Ennek pozitív externália az egyébként szellemi tulajdonjog által nem védett statisztikai adatok szabadságának fokozása). A területi egységek értelmesek, a színezés nagyon egyszerű, de mindig jelentéssel bír: a fehér és a teljes narancs között a kvantáláshoz arányosan igazodva mindig értelmes, bár monokróm hőtérképet ad. A képen a külföldön született amerikaiak aránya látható a lakosság egészéhez képest. A térképet egészen kicsiben nézve is értjük.

Összefoglalva a MOKK Atlaszban a nyitottság egyelőre a robosztusság kárára megy. Elég volna két vagy három területi egységet használnia, politikai folyamatokra a választókörzetit, társadalmira a kistérségit, illetve ezek közös nevezőjeként, illetve az esetleges kistérségi adathiányra tekintettel megyeit. A színezésben vagy a felhasználó döntsön, vagy legyen értelmes, de monokróm. A rendszerbe olyan adatok kellenek, amelyek térhez és térképhez kötve valóban értelmezhetők. És persze nagyszerű volna, ha bárki feltölthetné a saját adatait.

Aki gondolkodott egy kicsit az előző poszton, azt itt tovább elemezheti a globális helyzetet.