Euractiv.hu

Nincs megjeleníthető elem

visegrad-investments.com

Nincs megjeleníthető elem

HTML

Antal Dániel blogja

Antal Dániel

Promote Your Page Too Hosszú ideje vezetek blogokat, és ide hoztam át azokat a bejegyzéseimet, amelyek szélesebb közönségnek szólnak, illetve nem avultak el (mint például a kiállítás-meghívók és felhívások).

Euractiv Gyors





Friss kommentek

Magyarország!

GA

Húsz év után újra a közös piacról - EU reformok

2010.09.04. 11:26 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság eu gazdaságpolitika portfolioblogger

Az európai Egységes Piac létrehozásáról az euroszklerózis gyógyítására született döntés '86-ban. Jacques Delors határozott kézzel vezette az Unió elődjét, Margaret Thatcher retiküljével verte az asztalt, létrejött az egységes piac, az EMU és az euró. Az EU a huszonötödik évfordulóra állítólag hasonlóan nagyszabású reformokkal készül. Meg fogjuk-e egyáltalán érezni?

A Delors-bizottság által elfogadtatott reformok a korosztályom számára szinte felfoghatatlan mértékben változtatták meg Európát: megszűntek a távközlési monopóliumok, a verseny szelei jelentek meg a közlekedésben, a szállításban, az energiaszolgáltatásban. Létrejött az euró. Az európai gazdaság integrációja történelmi léptékkel is igen magas szintet ért el. Az európai életszínvonal a világ élvonalába került, a felszabadult közép-európai országokban pedig kérdés sem merült fel, hogy ehhez a rendszerhez akarnak-e tartozni.

Ma Európa ismét mély válságban van - a világ összes nagy régiója gyorsabban nő, és kedvezőbb demográfiai folyamatok jellemzik a volt Szovjetúnió kivételével. Az EU gazdasági vezetése Mario Monti egykori versenybiztos jelentése (pdf) alapján elhatározta az Egységes Piac teljes újraszabályozását.

A nyolcvanas években euroszklerózisnak nevezték azt a gazdasági kórt, hogy az európai piacgazdaságok növekedése megállt, inflációja és munkanélkülisége pedig magas szinten stabilizálódott. A kilencvenes években a növekedést szerény mértékben, de sikerült helyreállítani, az inflációt pedig lényegében leküzdeni - a munkanélküliség azonban néhány ország kivételével inkább a szőnyeg alá került.

A tizes években az európai gazdaság hasonlóan mély, de másfajta betegség tüneteit mutatja: az európai vállalatok egyre kevésbé veszik fel a versenyt az ázsiai, sőt, gyakran a latin-amerikai cégekkel, a munkaképes korú lakosság fogy, és alig jönnek létre igazán életképes, növekedő vállalatok.

A Monti-jelentés két személy, Spaak és Thatcher idézetét választotta mottónak, de korántsem tűnik olyan bátornak, mint a nyolcvanas évek politikusainak a tettei. A Barroso-bizottság kilenc tagjának az előterjesztése (rövid összefoglaló itt) ugyan harminc jelentős szakpolitikát módosítana a közbeszerzéstől az adópolitikáig, a KKV-támogatástól a munkaügyi kapcsolatokig, de egyelőre korántsem látszik benne olyan emblematikus intézkedés, mint az 1986-os (1992-ben valóra váltott) javaslatban. Október 6-án meglátjuk, hogy a 2010-es tervezet felér-e jelentőségében a huszonnégy évvel ezelőttihez.

Gazdasági szigorítés és romák - vége az EU nyári szabadságának

2010.08.30. 09:32 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság eu roma cigányság portfolioblogger

Az Európai Unió elmúlt hetéből az Euractiv két témát emelt ki. A válságkezelésről szakmai és politikai vita is folyik, és a lakosság egyre inkább egyetért a költségvetési szigorral, a bankfelügyelők pedig azzal, hogy nem túl laza stressz tesztekkel kell visszaszerezni Európa pénzügyi biztonságát. Számtalan romákkal kapcsolatos hivatalos, de erőtlen kezdeményezés után az európai cigányság ügye pedig az európai politika fősodrába került.

Az Eurobarométer legfrisebb felmérése szerint az európai polgárok és ezúttal a magyarok háromnegyede is egyet ért azzal, hogy gazdasági reformokra van szükség, méghozzá nem is akármilyenekre: 46% százalék akár a saját életszínvonalából is engedne, hogy tehermentesítsük a következő generációt, és több mint kétszer annyian csökkentenék a költségvetési hiányt, mint ahányan ezt megakadályoznák. Úgy látszik, a válság második évére a homeopátia helyett az emberek a szokásos, orthodox erős gyógyszerekre szeretnének átváltani. Ezzel egyidőben az európai szabályozók szeretnének szigorúbb és egyértelműbb banki nyomáspróbákat is végezni - a nyár elején publikáltak bár jobbak és konzekvensebbek voltak, mint azoknak a félelmei, akik kozmetikázástól tartottak, de általános vélemény szerint a pánikhangulat mérséklésére nem is voltak nagyon szigorúak a bajban lévő európai bankokkal szemben.

Egy hosszú távon igen fontos témát vetett fel Franciaország, Bulgária és Románia furcsa együttműködése, ami egy csport roma kissé kampányízű, és talán EU-alapjogsértő kiebrudalásával kezdődött Sarkozy elnök szabadsága előtt. A napbarnította elnök egész komoly szelet vetett, és sikerült elérnie, hogy a cigányság ügye most először (két kiváló magyar képviselőnőnk, Járóka Lívia és Mohácsi Viktória) korábbi fáradozásai után most igazán nagy figyelmet kapjon. Magyarország szempontjából ez igen szerencsés fejlemény, hiszen mi aztán igazán nem sokra mentünk a bennünket igencsak érintő roma-üggyel, talán az EU-ból képesek leszünk új gondolatokat és jobb eszközöket átvenni.

[Szolgálati közlemény az euractivról itt, twitter itt.]

 

 

Euractiv

2010.08.29. 19:55 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: blog szolgálati

Hosszú tárgyalások után résztulajdonosa leszek az euractiv.hu portált is kiadó vállalkozásnak, a régi angol nyelvű blogomat is kiadó euractiv.com magyar franchise partnerének. Az euractiv hamarosan alaposan bővülő magyar nyelvű EU hírei, elemzései és ügyösszefoglaló linkdossziéi innen a blogról, bal oldalról is elérhetők rss feeden keresztül, hetente körülbelül egyszer pedig európai személyes európai összefoglalóval jelentkezem.

Krugman a forint leértékelődéséről

2010.08.05. 11:46 | antal.daniel | 9 komment

Címkék: gazdaság magyarország euró pénz gazdaságpolitika portfolioblogger

Krugman blogjában - ahogy az index címlapján is olvashatjuk - Magyarországról ír, és a forint leértékelődésének elkerülhetetlenségéről, valamint a devizahitelesek szomorú sorsáról. Lehet, hogy a kormány megpróbálja majd a veszteséget szétteríteni az egész társadalmon, de az euróhiteleken így vagy úgy bukni fogunk.

Az elmúlt évtizedben számtalan embert próbáltam meg lebeszélni, hol sikerrel, hol sikertelenül a devizaadósság vállalásáról. Ha Magyarország ésszerű gazdaságpolitikát folytatott volna, ideértve a kormányzatot és a magánszektort is, és viszonylag hamar csatlakozott volna az eurózónához, mondjuk Szlovákiához és Szlovéniához hasonlóan, akkor az euróban felvett lakáshitel egy olyan fogadás lett volna, amin nyerni lehetett volna. A fogadás azonban nem jött be, és mindegy, hogy folyamatos monetáris vagy folyamatos fiskális restrikcióval futunk a pénzünk után, úgy néz ki, hogy aki az euróra tett (short, adós pozícióban), az veszített.

Hogy miért? Az elmúlt hónapokban ezt nem sikerült megfogalmaznom, és ez az, amiben egy Nobel-díjas közgazdász blogjával nem lehet versenyre kelni. Krugman Edward Hugh blogját idézve már egy éve nagyjából ugyanezt megírta Lettországgal kapcsolatban is.

Nem értékelhetünk le, mondják, mert a lett magánszektornak nagyon sok euróban felvett hitele van, és a leértékelés nagyon nehézzé tenné, hogy ezek az adósok tovább törlesszék az adósságaikat. AHogy Hugh rámutat, ennek az alternatívája — a nagymértékű bércsökkentés, lényegében egy nagyfokú hazai defláció — ugyancsak igen nehézzé teszi az adósságszolgálatot. Egy kicsit szeretnék pontosabban fogalmazni Hughnál: minden más tényezőt változatlanul hagyva a nominális leértékelődés és a defláción keresztül megvalósuló reál-leértékelődés pontosan ugyanolyan haátssal van az adósságszolgálatra (kivéve, ha az adósság egy része latban [forintban] lett felvéve, mert arra nézve a leértékelődésnek kevesebb a veszélye).

Görögország, Olaszország, a Baltikum és hazánk kapcsán egyre többen elmondják, hogy hiába vettük át az infláció és leértékelődés elleni monetáris politikai eszközbárat, ha a gazdsaágpolitikánk nem alkalmazkodott hozzá: egy gyenge intézményrendszerrel megvert országban még mindig a valutaleértékelődés teremt legkönnyebben új gazdasági egyensúlyt.

Krugman persze nem követi a magyar gazdaságpolitikát, így nem tudja, hogy a magyar kormány arra készül, hogy jelentősen csökkentse a béreket, és a megtakarításból megsegítse a valutahiteleseket. Ez nem változtat azon, hogy a valutahiteleken mindenképpen bukás lesz, csak azon, hogy sikerül-e a kárt szétteríteni azokra is, akik nem vettek fel euróban (vagy frankban! vagy jenben!) hitelt, és nem élvezték annak múló előnyeit sem.

Persze, az igazán jó gazdaságpolitika az euró bevezetése és ezze együtt az európai gazdaságpolitika ett volna, de ezt sem a háztartások (választók), sem a magyar vállalkozók, sem a politikusok nem forszírozták. Milyen jó volna, ha lenne egy jó pénzünk, euróban volna a fizetésünk, és nem volnának hatalmas deficitet felhalmozó állami és önkormányzati intézményeink, drágra állami és magán mamutvállalataink, akik folyamatosan termelik az egyre inkább finanszírozhatatlan adóssághegyet? A következő évtizedben a tét ugyanez.

 

 

 

 

 

Mennyit ér egy vébégyőzelem a nemzetgazdaságnak?

2010.07.12. 00:18 | antal.daniel | 1 komment

Címkék: futball gdp vébé értéke portfolioblogger

A vébégyőzelem hatását már sokan próbálták becsülni. Az ABN AMRO elemzői szerint a spanyol győzelem 0,25%-kal növeli a GDP növekedési rátáját, vagyis inkább átfordíthatja a csökkenést. A holland győzelem hatását 0,25-0,5 százalékra becsülték. Uruguay is sokat profitálhat, meg persze Dél-Afrika.

A Bloomberg által idézett európai elemzések a megnövekedett fogyasztási kedvet tekintik a növekedés alapjának. Egy KKV felmérés szerint éppen a spanyol és a holland dolgozók érzik magukat leginkább produktívabbnak egy-egy válogatott győzelem után. Volt egy korábbi, szerintem megalapozottabb felmérés is, amit most nem tudok linkelni, ami a világgazdasági kereslet növekedését mérte az előző futball-világbajnokságok győztesei irányába. Egy ilyen nagy presztízsű és ismertségű győzelem után az adott nemzet termékét nagyobb valószínűséggel teszik a kosárba. Úgy gondolom, hogy akik nézték az előző hét meccseit, aligha tennének vissza egy uruguayi húskonzervet a polcra.

A legtöbb tanulmány persze a rendező országra gyakorolt hatást elemzi. Az IMF Dél-Afrika növekedési üteméhez 0,5 százalékot ír hozzá a vébérendezés hatása miatt. Korábban más tanulmányok is jelentős növekedési hozadékot írtak az olimpia- és vébérendező országokhoz, bár az is igaz, hogy a 2006-os német világbajnokság konjunkturális hatásait nem sikerült kimutatni.

Mindez persze nem igazolja azt, hogy érdemes bármit befektetni egy nemzeti válogatottba vagy egy világbajnokságba. Egy olimpia vagy egy világbajnokság megrendezése csak egy egészséges gazdaság számára elbírható teher - Görögország például egyáltalán nem élvezte az utolsó athéni olimpia áldásait. A csapatgyőzelem pedig aligha érhető el pusztán tudatos befektetői munkával.

Még néhány link. Egy szétesőben lévő nemzetállamnak meg különösen jól jön egy kis egység.

 

 

 

 

· 1 trackback

Hol nő a világ energiatermelése?

2010.07.10. 14:24 | antal.daniel | 2 komment

Címkék: energia termelés portfolioblogger egypillanat

Az energia a huszonegyedik század egyik legfontosabb stratégiai eszköze. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy 2007-1998. hol nőtt és csökkent a világ primer energiatermelése, ideértve a tüzelőanyagok bányászatát és az áramtermelést is. A kék (csökkenő) zóna elgondolkodtató: hazánk környéke, Dél-Európa, a Közel-Kelet, az USA. A legnagyobbb növekedést a volt Szovjetunió, különösöen Közép-Ázsia, és néhány afrikai és latin-amerikai központ könyvelhette el.

Bec919a2-8c1c-11df-8ded-000255111976A világ energiatermelésének növekedése 10 év alatt

Úgy gondolom, hogy az ábra elgondolkodtató. A meleg szinek erőnyerő pozícióban vannak, a hidegek pedig növekvő importra fognak szorulni. Régiónk különleges helyzetben van: vagy jelentős magán- és állami beruházásokat eszközöl az energiatermelésbe, vagy sokkal alaposabban integrálódik azokkal a régiókkal, akiknek növekvő a termelésük. Ez az EU piacaiba történő jobb integrálódást, vagy a volt Szovjetúnió, Közép-Ázsia és az arab országok felé történő nyitást tesz szükségessé.

Nem gondolom, hogy a világgal békében lévő országnak feltétlenül bányásznia és termelnie kell az enerigát, de ha erre nem képes, akkor nagyon jó külkapcsolatokat kell ápoljon.

Medvegyev a Twitteren

2010.06.23. 23:27 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: internet oroszország twitter

A mai nap Twitter híre, hogy Medvegyev elnök is elkezdett mikroblogolni. Számomra a legérdekesebb az, hogy Medvegyevnek több mint tízezer követője van, de ő csak három accountot követ: Obamát, a Fehér házat és a Kremlt. (Egyébként Schwarzenegger kormányzó üdvözletéről jutottam át az új accountra).

@KremlinRussia

@KremlinRussia

 

Pénzt az egészségügybe, legálisan

2010.06.23. 18:24 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság egészség korrupció biztosítás

A portfolio.hu kiváló interjút készített Zsoldos Miklóssal, az Union biztosító elnök-vezérigazgatójával arról, hogyan lehetne a kórházak privatizációja nélkül utat adni a legális privát tőkének az egészségügybe és csökkenteni az ott eluralkodott korrupciót.

Vegyünk például egy bőrgyógyászati kezelést. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eddig 100 egységet fizetett az intézménynek a beteg ellátása után, miközben a magánbiztosítónak 130 egységbe került a beteg ellátása a magasabb minőségi elvárások miatt. Az új rendszert pedig úgy kellene kialakítani, hogy az OEP fizessen csak 70 egységet, a privát biztosító pedig még tegyük fel, hozzárak 60 egységet. Ebben az esetben az egészségügyi intézmény a korábbi 100 egység helyett 130 egységnyi bevételhez jut, így extra forrást kap a kórház. Az állami egészségbiztosítónak csak 70 egységbe kerülne az ellátás a korábbi 100 egység helyett, a privát biztosító a 130 egységnyi költség helyett 60-at fizetne. Ezáltal az üzleti biztosító olcsóbban tudja kínálni a terméket, ami így szélesebb kör számára válik elérhetővé. Emellett a vegyes finanszírozás jelentős kifehérített tőkét juttatna az egészségügyi intézményekbe.

Nagyon érdemes végigolvasni az egész szöveget.

A régi Tabán, a tűzvész előtt

2010.06.23. 18:17 | antal.daniel | Szólj hozzá!

Címkék: budapest film archívum tabán

Örök összeesküvés-elméletek tárgya lesz, hogy miért égett le a régi Tabán. Ezt a Filmhíradót 1931-ből közvetlenül a városrész elpusztulása (és Buda legnagyobb belterületi parkjának kialakulása) előtt készítették. ÁLL MÉG A TABÁN ÉS ŐRZI A RÉGI JÓ IDŐK HANGULATÁT. A VÁROSRÉSZ TERVBEVETT RENDEZÉSÉT MA NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI. (MFI)

Komment a mellékvonalak újranyitásáról

2010.06.22. 16:16 | antal.daniel | 2 komment

Címkék: közlekedés vasút mellékvonalak közpénzügyek portfoliblogger

Véleményem szerint a mellékvonalak bezárásáról szóló értelmetlen reformpótcselekvés végét jelzi az, hogy a kormány megnyit néhány vidéki vasútvonalat a személyszállító járatok előtt is. A rituális bűnbakképzés után most végre valóban lehet arról beszélni, hogy kinek milyen közszolgáltatás jár, és vajon miért kerül olyan irdatlanul sokba a MÁV nevű vállalatcsoport fenntartása Magyarországon.

Remélem, hogy a mellékvonalak hivatalos újranyitásával a rituális közlekedéspolitika helyét a racionális közpolitika-alkotás veszi át. Ha viszont a miniszterelnök által meghirdetett 29 pontot következetesen alkalmazzák az állami vasutakra is, annak a költségmegtakarítási hatása a sokszorosa lehet a "bezárt" mellékvonalakon "megspórolt összegnek", és még a korábbi reformjavaslatokon is túlmenő pénzáramlásokat szabadíthat fel. Innen pedig már csak egy lépés utolérni az európai vasútpolitikát, amely tíz éve azt hirdeti, hogy akinek van pénze, az vásárolhasson magának kiegészítő szolgáltatást a magánvasutaktól vagy az állami vasutak nem közfinanszírozott helyeire is. A tényleges megtakarítások és az új utasoktól érkező új bevételek már valóban meghozhatják húsz szűk esztendő után a vasúti szolgáltatások kínálatának mennyiségi és minőségi bővítését.

Ahogy tegnap beharangoztam, a komment.hu oldalán jelent meg véleményem a témában, amit remélem, hogy ennél a blognál többen fognak elolvasni és vitatni ott.

 

Újranyitják a vasúti mellékvonalak egy részét

2010.06.21. 22:18 | antal.daniel | 2 komment

Címkék: vasút mellékvonalak portfolioblogger

Ma Fónagy János bejelentette, amit már a Kötött pálya olvasói tudhattak: a személyszállítás előtt is megnyílik öt vidéki vasútvonal.

A magyar állami vasutakról immár rendszereken átívelően a lassúság, a tehetetlenség és a piszok jut a legtöbb ember eszébe. A számtalan leányvállalattal körbevett MÁV külfödön és belföldön egyaránt évek óta a központi költségvetésre leselkedő legnagyobb veszélyforrásként van számontartva. Ennek a rendszernek a „rendbetételét” évtizedeken át egy olyan középkorias misztériumjáték keretében végezték, ahol az állandóan változó szereplők egy minden bennfentes által ismert történetvezetéssel és szereposztással játszották el a „mellékvonalak” bezárásával való fenyegetés és a rendkívüli költségvetési juttatások megszerzéséről szóló mesét. Úgy gondolom, hogy ha a kormány nem vasúti mellékvonalak „bezárásáról”, hanem „megnyitásáról” dönt, akkor kísérletet tehetünk a rituális közlekedéspolitikát racionálissal való felváltására. És akkor mi is lesz a „mellékvonalakkal”? Hosszabb kommentárom holnap jelenik meg a komment.hu oldalán. 

A ma esti RTL Klub Híradóban kb a 7. percnél kezdődik a téma, ahol engem is megszólaltattak egy rövid bejátszás erejéig. 

Itt van rengeteg régi vasúti anyag, és különönsen egy, két mellékvonalas vita és mellékvonali linkek.

 

 

 

 

Tegnap Este az energiaárakról még

2010.06.16. 22:27 | antal.daniel | 3 komment

Címkék: befektetés szabályozás energia ár

Nem nevezném egy jól sikerült beszélgetésnek, de úgy látszik, hogy ez egy nehéz téma - még az olcsóbb energia és magánbefektetők sorozat részeként.

<script src="http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/06/15/23/Energiarak_befagyasztva_Mekkora_mozgastere_van_a_kormanynak_es.aspx/Embed"></script>
 

Az Este vendégei Antal Dániel és Drucker György, energiapiaci szakértők

 

 

süti beállítások módosítása