Nemzeti jövedelem és fényszennyezés

Általában a gazdasági növekedés szennyezés-növekedéssel jár együtt, ahogy azt minden környezetvédőtől tudjuk. A fényszennyezés azért jó, mert az űrből kiválóan mérhető. Egy új módszerrel a megbízhatatlan statisztikákkal rendelkező országok GDP-jét becslik az általuk kibocsátott fényszennyezés mértékével. Íme, egy korábbi poszt a Föld jövedelem-eloszlásának múlt évtized végi becsléséről, és alatta egy szerkesztett űrkép a fényszennyezésünkről.

Via eltecon.blog.hu

Mennyien élnek a vasútból Európában?

Ezen a térképen azt lehet megnézni, hogy a teljes lakosság, tehát nem csak az alkalmazottak mekkora része él hivatalosan a vasútból - nem számítva némi kiszervezett tevékenységeket. Magyarországon ez a teljes népesség 0,44 százaléka, ennél csak Szlovákiában, Lettországban, Luxemburgan és Csehországban tart el több embert a vasút. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon ezekhez az országokhoz képest is kevesebben dolgoznak, akkor elmondhatjuk, hogy talán nincsen még egy olyan Európában ország, ahol a vasútnak a népesség akkora részét kell eltartania mint Magyarországon. Részletesebben: ManyEyes.

Hol olvassák ezt a blogot?

Az elmúlt bő három évben természetesen a legtöbben Magyarországon olvasták ezt a blogot. Ha azonban a magyar látogatókat nem tesszük fel a térképre, akkor nagyon érdekesen alakul az olvasótábor földrajzi megoszlása.

Freedom House 2009: Politikai és szabadságjogok a világban

Az amerikai Freedom House 36 éve értékeli a politikai és szabadságjogok érvényesülését világszerte. Bár módszerüket szokták kritizálni, és értékeik az amerikai demokrácia értékei, úgy gondolom, hogy az egyik legelfogadottabb és legátfogóbb értékelést adják a témában.

A világon az emberek és az országoknak is 46% él szabadságban, az emberek 20% és az országok 32 százaléka részben szabad, és az emberek 34% százaléka a világ országainak 22 százalékában alapjogaitól megfosztva él. Az elmúlt évben a világ szabad lakosságának az aránya (akárcsak a demokráciák aránya a világ országai között) sajnos csökkent.

A legnagyobb romlás a volt Szovjetúnióban tapasztalható, ahol egyes mutatók már Fekete-Afrika szintje alatt vannak. A világ legszörnyűbb országai Észak-Korea, Türkmenisztán és Üzbegisztán politikai jogok szempontjából. Magyarország 2005. óta folyamatosan a lehető legjobb osztályzatot kapja. Azt hiszem, nem becsüljük meg eléggé a szabadságunkat. Sem.

Mennyit fogunk nyugdíjra költeni a jövőben?

Az Európai Bizottság megpróbálta megbecsülni, hogy az egyes tagállamok 2010 és 2050 között a jelenleg ismert demográfiai, foglalkoztatottsági és migrációs trendek alapján mekkora részét fogják a bruttó hazai terméküknek (GDP) nyugdíjra költeni. A jelentés adatait a Many Eyes segítségével térképre vetítettem, a térképeken a 2004. évi tényeket hét becsült időszakkal lehet összehasonlítani.

Az itt bemutatott térképpár szerint Magyarország 2025-ben a 2004. évi 10,4 százalék helyett 13 százalékát fogja nyugdíjra költeni a nemzeti jövedelmének. Minél sötétebb egy ország színe, annál többet fog a nemzeti jövedelméből nyugdíjra költeni. A változás nem tűnik drámainak, de ha belegondolunk, hogy a 2006. évi megszorítások hány százalékkal csökkentették az GDP-arányos állami kiadásokat, akkor nem kis tételről van szó. A térképen az is látszik, hogy azok az országok járnak jól, amelyeknek várhatóan nő a lakossága. (Több ilyen európai ország is van, többnyire azok, amelyek beengednek migránsokat).

Európai energiaintenzitás

A egy ország energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy egy dollárnyi vagy eurónyi bruttó hazai termék előálltásához, vagyis a GDP egy egységéhez mennyi energiát kell felhasználni az adott országban. Az energiaintenzitás függ az ország gazdasági szerkezetétől (mennyi nehéz és könnyűipar van), a klímájától, illetve az ország lakóinak és intézményeinek energiahasználati szokásaitól.
A magyar gazdaság energiaintenzitása a legmagasabbak közé tartozik Európában, ami részben megmagyarázza energiafüggőségünket is. Az adatokat a Many Eyes segítségével lehet tovább elemezni.

Magyarország energiafüggősége

Egy család energiafüggőségét definiálhatjuk úgy is, hogy a család jövedelmének mekkora részét kell villany- és gázszámlákra, esetleg tüzifa és szénvásárlásra költenie. Hasonlóképpen egy ország energeifüggőségét definálhatjuk úgy is, mint a külföldi, azaz exportbevételeinek hány százalékát kell külföldi energiavásárlásra, vagyis importra fordítania.Ezen az ábrán Magyarország energiafüggősége látható. A családi energiafüggőségtől eltérően ezt a számlát az ország egészének, tehát a vállalatoknak, a lakosságnak, illetve ezek adóbevételeiből közvetve a kormányzatnak kel megfizetnie. Az ország versenyképesség legegyszerűbb definíciója az, hogy mennyire vagyunk képesek jövedelmet bevonni külföldről. Az energiafüggőség és a versenyképesség összefüggése talán úgy ragadható meg a legjobban, hogy a külföldön szerzett jövedelmünk mekkora részét kell automatikusan továbbadnunk az energiatermelőknek. A helyzetünkön akkor javíthatunk, a több vagy jobb árut és szolgáltatást tudunk külföldön eladni, illetve ha olcsóbban szerezzük be az energiát, vagy kevesebb energiát használunk, másszóval spórolunk.

Korábban: Energiafüggőség a világban és más egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

A világ jövedelemeloszlása 2007-ben

Lássuk, hogyan álltunk a világgazdasági recesszió előtt! A lenti térképen, amit a Many Eyes segítségével tovább lehet nagyítani, és meg lehet nézni a mögöttes adatokat is, a CIA becslése látható arra nézve, hogy mennyi volt az egyes országok egy főre jutó jövedelme. Az adatokat az egyes országokra jellemző eltérő árakkal igazították ki, tehát (PPP igazítás). Ez azt jelenti, hogy az azonos színű országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti termékből ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül az aktuális valutaárfolyamtól.
Érdemes megkeresni, hogy Magyarország kikkel volt tavaly egy jövedelmi színvonalon, illetve érdekes lesz újra megalkotni a térképet a mostani világválság után.

Hosszú idősorok vizualizációja

Zach Beane egy nagyszerű vizualizációs technikát dolgozott ki hosszú idősorok látványos szemléltetésére. A két ábra egy-egy kinagyított részlete az amerikai mozipiac bevételeinek, filmenként.


A felső ábra a logaritmizált, az alsón az abszolút értékek szerepelnek. Az interaktív ábrára klikkelve látszanak a dollárban mért bevételek és a film címei. Meg lehet nézni, mit tett az Oscar a No Country for Old Mennel.
A vizualizációt Lee Byron és Martin Wattenberg egy hasonló vizualizcáiós módszere ihlette.

Obama és McCain jelölti beszédei

A Wordle nagyszerű szövegvizualizációs eszközével egy szempillantás alatt össze lehet hasonlítani Barack Obama és John McCain hivatalos elnökjelöltséget elfogadó beszédét. Íme a kihívó demokraták jelöltjének leggyakoribb szavai:
És a hagyományoknak megfelelően a jelenlegi elnököt adó republikánusok jelöltjének később elhangzott szavai:
Szerintem a két legjobb jelölt küzd meg egymással, nagy meccs lesz.

További egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

Energiafüggőség

Az Európai Unió és Magyarország is nagymértékben ki van szolgáltatva a külső energiaszállításoknak, és az energiahordozókban gazdag volt szovjet és közel-keleti világ készleteiért Kínával és Indiával, illetve az Egyesült Államokkal is versenyben áll. De mit is jelent az a nagymértékben?

A felső torzított térkép (kartogramm) a világ országainak a méretét az energiahordozó-felhasználásukkal arányosan mutatja be (még az évtized elején, azóta Kína felhasználása drámaian megnőtt). Az EU egyes régi (pl. Németország, Franciaország) és új tagjai (pl. Magyarország, Szlovákia) a világ legfejletebb ipari országai közé tartoznak, és az ipari termeléshez más, szolgáltatás- vagy mezőgazdasági orientációjú országokhoz képest nagyon sok energiát használnak. Az alsó térkép az importált energiahordozók arányát mutatjba.

Az alsó térkép (kartogramm) abban különbözik a felsőtől, hogy nem az összes felhasznált, hanem az összes importált energiahordozóval arányosítja a világ országait. Mivel Európa hamarabb iparosodott mint a világ többi része, fosszilis energiahordozó-készleteit már nagyrészt felélte, és ezért importra szorul. Az egyébként gazdag és általánosságban versenyképes európai gazdaság egyre nagyobb arányban kénytelen külső partnereinek fizetni azért, hogy energia-igényes gazdaságszerkezetét fenn tudja tartani. A folyamatnak sok kimenetel lehetséges: gazdasági lemaradás, gazdasági szerkezetváltás, vagy még nagyobb versenyképesség, vagyis a drágább energiahordozókból értékesebb áruk előállítása.

A kartogramok forrása természetesen a Worldmapper.

A vallások evilági súlypontjai

A Worldmapper újabb nagyszerű kartogramokkal (számadatokkal súlyozott világtérképekkel) állt elő: a vallási sorozatban az egyes nagyobb vallások és felekezetek földi megoszlását nézegethetjük. A mellékelt képen a római katolikusok számával torzított országtérképek láthatók. Bizony, a katolicizmus súlypontja átkerült az Újvilágba!

A globalizáció elfogadottsága világszerte

A Pew Global Attitudes Project keretében napvilágot látott legújabb felmérés szerint igen érdekesen oszlik meg a globalizációhoz való viszony az egyes régiók, de még inkább a generációk között. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy melyik régióban hányan válaszolnak úgy, hogy "nagyon jó" érzéseik vannak a világkereskedelem és a kommunikáció által létrejövő egyre nagyobb fokú globális összekapcsolódással kapcsolatban. A fiatalok mindenhol nagyobb mértékben éreznek így. A globalizációval a legjobban az afrikai emberek azonosulnak.
Érdekes módon a Közép- és Kelet-Európai fiatalokban nagyobb a saját kultúrfölényük hite, mint a nyugat-európai vagy észak-amerikai társaikban. Talán ez az önbizalom is segít abban, hogy a kelet-európaik sokkal lazábban állnak a bevándorlás kérdéséhez, mint a nyugatiak. A kelet-európaiak szintén nagyobb mértékben azonosulnak az angol nyelv hódításával. (Ezek az eredmények itt érhetők el: A Global Generation Gap)

Korábban: Hol érzik jól magukat a földlakók, Európa a békés globalizációban érdekelt, egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

A magánélet védeleme a fejlett országokban

A Privacy International és a Electronic Privacy Information Center egy térképen dolgozták fel az arra vonatkozó adataikat, hogy egyes országokban mennyire könnyű az államnak megfigyelni polgárai magánéletét. Olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a kamerás megfigyelés, adatcsere más országokkal, a határellenőrzés gyakorlata, különféle jogállami procedurális és demokratikus garanciák.


Íme, a térképhez tartozó adatok. Magyarországon a helyzet 2007-ben nem változott az előző évhez képest, vagyis a magánélet védelme közepesen erősnek mondható, hasonlóan Közép-Európa országainak többségéhez vagy Kanadához. A PI szerint általános tendencia, hogy Nyugat-Európában gyengülnek, Közép-Európában pedig erősödnek a magánélet szentségét garantáló intézmények.

A felmérésről beszámolt a Wired blogja, a Samizdata, és sok, az emberi szabadsággal foglalkozó blog is.

Gazdasági növekedés Európában

Az alábbi térképen az egyes európai nemzetgazdaságok egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (némileg egyszerűsítve az egy főre jutó megtermelt reáljövedelem) változása látható 2002. óta, vagyis az elmúlt négy évben, hiszen idei adat még nem áll rendelkezésre. A zöld országokban csökkent az egy főre jutó jövedelem, a sárgában nőtt. A halvány zöld és a halvány sárga országok halvány csökkenést illetve növekedést produkáltak.

Érdemes megnézni Magyarországot és szomszédait a térképen. Link: Central European Economy Watch.

Máriák országa - a leggyakoribb magyar női nevek elemzése

Regnum Mariae Patronae Hungariae

Ez egykori Magyar Királyság védőszentje Mária volt, és a mai napig a Mária a leggyakoribb magyar női név. Akárcsak a férfinevek között, a szokások változnak, de ezek hatása csak egy emberöltő alatt jelentkezik.

A 2006. évben a legtöbb lány az Anna (6. leggyakoribb a teljes élő magyarországi női népességben), a Boglárka (76) és Réka (60) voltak. A férfiaknál elsősorban az evangelisták és a régi magyar nevek vannak divatban, a nőknél Anna örök, de a régi(es) magyar nevek szintén divatosak. Összességében a legtöbb magyar állampolgárt a mai napig Máriának és Istvánnak hívják.

A teljes adatállomány és az ábra a ManyEyes segítségével elemezhető.

Istvánok országa - a leggyakoribb férfinevek elemzése

A Szent István alapította Magyarországon még mindig Istvánnak hívják a legtöbb férfit.

Hasonlóan a női nevek eloszlásához a magyar férfiak névgyakoriságát neves történelmi személyiségeink vezetik. Az egyes évek névadási divatja változik, de ennek nagyon kevés hatása van a teljes népességre. A 2006-ban született fiúk leggyakoribb nevei hazánkban a Bence (33. a teljes élő népesség körében), Máté (44) és Levente (49). Míg a teljes népesség körében a nagy magyarok uralkodnak, a nőknél és a férfiaknál is a biblikus és a régi, vagy régiesnek tűnő magyar nevek a divatosak.

A teljes adatbázis megtekinethő és elemezhető a ManyEyes oldalán.

A magyarok a mának élnek?

Az Edukált kommunikációs blogról juttam a Harvard Business Online oldalán olvasható Forward-thinking Culture (Jövőorientált kultúrák) cikkre. Egy kutatás azt a nem túl meglepő tényt hozta ki eredményül, hogy azok az országok, ahol a vállalati menedzserek szerint az emberek cselekedeteit kevésbé a ma, és inkább a holnap határozza meg, versenyképesebbek. 17,000 középvezetőt kérdeztek arról, hogy mennyire ért egyezet ezzel az állítással: "Több embernek kéne inkább a mának, mint a jövőnek élnie", illetve azzal, hogy "Több ember él a mának, mint a jövőnek". A világon a legjobban az orosz, argentín, lengyel és magyar menedzserek értettek ezzel egyet. Európa és a világ legversenyképesebb gazdaságaiban (Dánia, Ausztria, Hollandia, Svájc, Malajzia és Szingapúr) viszont az emberek pont fordítva gondolkodnak.

Szokás szerint egy kicsit átalakítottam az ábrát, hogy Magyarországot jobban el lehessen helyezni. A bal felső négyzetben senki nincs - nincsen nálunk kevésbé jövő-orientált és versenyképesebb nemzet. A jobb felső négyzetben nálunk versenyképesebb és jövő-orientáltabb országok találhatók. A bal alsó négyzetben a jövővel még nálunk is kevesebbet törödő oroszok, argentínok és lengyelek, akik nálunk kevésbé is állják meg a helyüket a világpiacon. A jobb alsó négyzetben a nálunk kevésbé versenyképes, de jövőorintáltabb országok láthatók.

Összességében nem állunk rosszul, hiszen senki nem szerepel jobban nálunk, aki olyan keveset foglalkozik a jövőjével, mint mi. De az európai nemzetek közül mindenki többre viszi, aki gondol a jövőjére.

Kapcsolódó bejegyzések: A magyar közvélemény és a klímaváltozás és Pokoli meleg van Magyarországon; Boldogság és anyagi jólét és Nemzetek versenyképessége; A legrosszabbul működő államok és Globális Béke Index és végül az elöregedés és a versenyképesség viszonya.

Kísérlet: A jobb oldalon lehet szavazni a cikkben feltett kérdésre!

A legrosszabbul működő államok

A Fund for Peace és a Foreign Policy harmadik éve teszi közzé a legrosszabbul működő államok listáját. A Failed State Index az egyes államok instabilitását és békére való veszélyességét méri. Magyarország a 139. az instabilitási listán, vagyis csak 38 állam stabilabb nálunk. A világ öt legstabilabb állama: Norvégia, Finnország, Svédország, Írország és Svájc. A világ öt legkevésbé működő állama: Szudán, Irak, Szomália, Zimbabwe és Csád.

A lényeg: az EU egyelőre betölti azt a funkcióját, amire létrejött. Közép-Afrikára és Közép-Ázsiára még több emberi szenvedés vár. És még egy érdekes egybeesés: azok az országok a legstabilabbak, amelyek a legbékésebbek. Power to the peaceful!

A korrupció elszegényít?

Egyszerű összefüggés a Many Eyeson: a korrupció elszegényít. A függőleges tengelyen az egyes országokban érzett korrupció szintje - minél magasabban vagyunk a tengelyen, annál kisebb. A vízszintes tengelyen az adott ország bruttó nemzeti terméke egy főre vetítve, vagyis az egy főre jutó jövedelem. A pontok az egy főre eső jövedelem mértékével arányosan nőnek is. Ahol kisebb a korrupció, vagyis magasabb a morális mérce, magasabb az egy főre jutó jövedelem is.
Lehet, hogy a gazdagok nem engedhetik meg, hogy korruptak legyenek? Szerintem valószínűbb magyarázat, hogy a korrupció elszegényít, mert a jobb, értelmesebb, szorgalmasabb hátrányba kerül.