Antal Dániel blogja

Az OMSZ honlapján világosan látható, miként változott Magyarország klímája az elmúlt százhusz évben: az évi középhőmérséklet a világátlagot meghaladó mértékben emelkedett, és az évi csapadék mennyisége jelentősen csökkent. Engem az érdekelt, hogy igaz-e az a vélekedés, miszerint a klímaváltozás szélsőségesebbé tette az időjárásunkat. Ezen a hisztogramon az 1881-2010 között rögzített budapesti hőmérsékleti rekordokat (minden nap legalacsonyabb és legmagasabb értéke) ábrázoltam. A vízszintes tengelyen az évtizedek vannak, a függőlegesen pedig az, hogy az adott időszakban hány rekord dőlt meg. Ha a hőmérséklet egyenletesen emelkedett volna, akkor azt várnánk, hogy az 1880-as évek körül van sok rekord (a rekord hidegek) és a 2000-es évek körül sok (a rekord melegek). Ehelyett azt láthatjuk, hogy az utolsó 30 évre esik az összes hőmérsékleti rekord 40 százaléka, az azt megelőző 90 évre pedig csak 60 százaléka. Mindez azt jelenti, hogy a budapesti emberek és az infrastruktúra is sokkal nagyobb téli fűtési és nyári hűtési sokkoknak van kitéve, ami emberéletben és költségben is jelentős kárt okoz. További egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések. PS: Egyébként számomra nem triviális, hogy milyen eloszlást kellene kövessenek a hőmérsékleti rekordok, és hogyan kellene kinéznie a hisztorgramnak.